 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete Strasbourg-ban (1. rész)
|
Baracs Dénes, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Strasbourg, 1989. november 16. csütörtök (MTI-tud) - Hat vagy kilenc hónap múlva, tehát még 1990-ben az Európa Tanács teljes jogú tagjává válhat véleményem szerint a Magyar Köztársaság - mondotta a csütörtöki csatlakozási kérelem teljesítésének várható időtartamát tudakoló egyik kérdésre válaszolva a strasbourg-i tárgyalásai befejeztével adott sajtóértekezleten Horn Gyula magyar külügyminiszter. Előzőleg elmondotta, hogy a miniszteri tanácsban rendkívül pozitívan fogadták a magyar csatlakozási kérelmet, többen méltatták a magyarországi változásokat és úgy ítélték meg, hogy igen gyors folyamat eredményeként lehet tagja a tanácsnak Magyarország.
Az MTI tudósítójának azzal a kérdésével kapcsolatban, hogy
mennyiben járul hozzá az Európa Tanácshoz való csatlakozás a hazai
folyamatok visszafordíthatatlanná tételéhez - amire Németh Miklós
üzenetében történik utalás - Horn Gyula kifejtette: a nyugat-európai
integrációs szervezetekben való tagsági viszony, illetve a velük
kötött két- és többoldalú egyezmények azt jelentik, hogy
Magyarország számára egyezményes oldalról biztosított a gazdaságilag
és politikailag fejlett országokkal való együttműködés tartóssága.
Másfelől egy-egy ilyen integrációs szervezettel való együttműködés a
majdani még szorosabb kapcsolat, a megállapodások, nem csupán új
jogokat és lehetőségeket tárnak fel, hanem egyúttal
kötelezettségeket is rónak a Magyar Köztársaságra. Olyan jogi,
nemzetközi-politikai, emberi jogi, gazdasági kötelezettségeket,
amelyek felgyorsíthatják a Magyarországi átalakulás folyamatát,
olyannyira, hogy azok ténylegesen visszafordíthatatlanná válnak -
mondotta a magyar külügyminiszter.
Nyugati tudósítók több kérdést tettek fel az átalakulás
kockázataival kapcsolatban. A magyar diplomácia vezetője kifejtette,
hogy elsősorban a gazdasági problémákat, az általuk támasztott
feszültséget tartja veszélyesnek, ugyanis a politikai rendszer
átalakítása gyorsabban megvalósítható. A szükséges gazdasági
változások viszont egyes rétegek helyzetét tovább nehezítik. Ezzel
kapcsolatban nagyra értékelte az Európai Közösségek, az EFTA, az
Egyesült Államok magatartását, amely arról tanúskodik, hogy
felismerik ezt a veszélyt, széles körű javaslatokat tesznek a
nyugat- és a középkelet-európai országok közötti gazdasági
együttműködésre vonatkozólag. (folyt.)
1989. november 16., csütörtök 19:18
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|