|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
A Független Jogász Fórum választmányának nyilatkozata az Alkotmánybíróság tagjainak megválasztásáról (1. rész) (OS)
|
1989. november 12., vasárnap - Mint ismeretes, a Magyar Köztársaság alkotmánybíráinak megválasztásával kapcsolatban olyan ,,jogértelmezés,, lehetősége merült fel, amely - nézetünk szerint személyi megfontolásból - valójában nem más, mint a törvény megsértése. Az 1989. évi XXXII. tv. 5. paragrafus (2) szerint az Országgyűlés az Alkotmánybíróság tagjait kiemelkedő tudású elméleti jogászok, egyetemi tanárok, illetőleg az állam- és jogtudomány doktorai, vagy legalább húsz évi szakmai gyakorlattal rendelkező jogászok közül választja meg. A szakmai gyakorlatot olyan munkakörben kell letölteni, amelynek ellátásához állam- és jogtudományi végzettség szükséges. Az Alkotmánybíróság az alkotmányosság legfontosabb intézményes biztosítéka, s mint ilyen, a jogállamiság egyik szimbóluma is. Az Alkotmánybíróság, az alkotmánybírák és a Magyar Köztársaság méltósága elválaszthatatlanok. A tövény egésze és számos részrendelkezése kifejezésre juttatja az Alkotmánybíróság és bírái ilyenként is különleges helyzetét; így az Alkotmánybíróság székhelyének Esztergomba helyezésével, az alkotmánybírák függetlensége és pártatlansága garanciáival, továbbá a személyükkel szemben támasztott magas követelményekkel. A törvény indoklásából az következik, hogy a megkívánt szakmai feltételek csak úgy értelmezhetők, hogy a törvényi feltételek garanciális jellege érvényesüljön. A szigorú követelmények felpuhítása, a normatív feltételeknek a szabad mérlegeléssel való felváltása - azaz a kiterjesztő értelmezés - ellentétesek a törvény céljával és szellemével. Az Alkotmánybíróság tagjává válás szakmai feltételeinek meghatározásakor a törvény más-más feltételeket állít az elméleti és a gyakorlatban dolgozó jogászok számára; ezek logikája azonban ugyanaz. Eszerint a ,,kiemelkedő tudású elméleti jogászok,, közül csakis azok választhatók alkotmánybírává, akik egyetemi tanárok, illetőleg nagydoktori tudományos fokozattal rendelkeznek. A kimelkedő tudás tehát csakis annyiban mérlegelhető, hogy a jelölőbizottság, illetve az Országgyűlés egy, az előírt titulussal bíró jelöltnél is kétségbevonhatja a kiemelkedő tudást. Fordítva azonban nem; így a törvény nem engedi, hogy egy bármennyire is kiemelkedő tudású elméleti jogász alkotmánybíró lehessen, ha nem rendelkezik az előírt tudományos címmel, illetve ranggal. (folyt.köv.)
1989. november 12., vasárnap 12:57
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|