|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
Az MDF Országos Elnökségének nyilatkozata (OS)
|
1989. november 8., szerda - A Magyarország demokratizálása érdekében folytatott háromoldalú tárgyalások során elért eredmények alapján az Országgyűlés elfogadta a sarkalatos törvényeket, 1989. október 23-án kikiáltották a módosított alkotmány alapján a Magyar Köztársaságot. Az Országgyűlés a népszavazás kezdeményezésére összegyűjtött aláírások alapján úgy foglalt állást, hogy 1989. november 26-án népszavazásra kerül sor egyes, már elfogadott törvények ,,megerősítésére,,, illetve annak eldöntésére, hogy a köztársasági elnök megválasztására csak a parlamenti választásokat követően (az Országgyűlés által történő választással), vagy pedig azt megelőzően (közvetlenül a nép által választva) kerüljön-e sor. Ha a november 26-án megtartott népszavazáson nem vesz részt a szavazók abszolút többsége (50 százalék plusz 1), illetve amennyiben e megoldás mellett szavaz, akkor 1990. január 7-én megtartják a köztársaságielnök-választást. A Magyar Demokrata Fórum elsőrendű célja a háromoldalú tárgyalások során az volt, hogy az alkotmánymódosítással az egypártrendszert megtestesítő népköztársasági államforma helyett létrejöjjön a szabad választásokra épülő demokratikus köztársaság, erre irányult tárgyalási stratégiánk. Az akkori MSZMP a megállapodás fő kérdéseit globálisan (csomagtervben) kezelte, amibe beletartozott a köztársasági elnök megválasztásának ideje (a parlamenti választások előtt) és módja (közvetlen választással). A tárgyalások megkezdésekor az ellenzék közös szándéknyilatkozatban úgy foglalt állást, hogy az elnök megválasztására a parlamenti választásokat követően kerüljön sor. Amikor a háromoldalú tárgyalásokon világossá vált, hogy sikerre számíthatunk a köztársasági elnök intézményéről alkotott MSZMP-elképzelés módosítására, az 1946. évi 1. tc. alapján kialakítandó parlamentális államforma bevezetését javasoltuk. Olyan köztársasági elnöki intézmény megteremtését indítványoztuk, amelyben a köztársasági elnök jogköre alkotmányosan és szigorúan körülhatárolt. Ezen az sem változtat, hogy közvetlenül vagy közvetve választják-e meg. (OS)
1989. november 8., szerda 19:26
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|