 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
A Független Jogász Fórum nyilatkozata (2. rész) (OS)
|
Ami a Független Jogász Fórumot illeti, már tavaly november 27-én a
választójoggal kapcsolatban megtartott tanácskozásunkon és azt
követően több ízben érveltünk a mielőbbi választások szükségessége
mellett.
Sajnálatos, hogy a Magyar Köztársaság Országgyűlése nem tudott
felülemelkedni kisszerű hatalmi szempontokon, és ragaszkodott ahhoz,
hogy még a szabad parlamenti választások előtt elnököt válasszon az
ország. Sőt, a valamikori politikai érdek érvényesítésére törekedve,
többszörösen megszegte az általa hozott törvényt.
A népszavazásról és a népi kezdeményezésről szóló 1989. évi
XVII. törvény 10. szakasz (1) bek. értelmében az Országgyűlés
köteles elrendelni a népszavazást, ha legalább 100 000 állampolgár
kezdeményezi. (2) bekezdése a következőképpen rendelkezik: ,,A
népszavazás elrendeléséről szóló országgyűlési határozat
tartalmazza:
a/ a kezdeményezésben megfogalmazott - népszavazásra bocsátott
kérdést (kérdéseket), valamint
b/ a népszavazás időpontjára vonatkozó döntést.,,
Az Országgyűlésnek az az eljárása, hogy megváltoztatta a több
mint 100 000 aláírással előterjesztett állampolgári kezdeményezésben
megfogalmazott kérdéseket, sérti a törvény 10. szakasz (2) bek. a/
pontjában foglalt kötelezettséget. Hangsúlyozni kell, hogy ebben az
esetben nem az állampolgári kezdeményezést elindító politikai
szervezetek által megfogalmazott kérdésekről van szó, hanem a több
mint 100 000 aláírással hitelesített kérdésekről, amelyeket a
törvény egyértelmű rendelkezése értelmében megváltoztatni az
Országgyűlés sem jogusult.
Azzal, hogy a 10. szakasz (2) bekezdése meghatározza, hogy mit
tartalmazhat az országgyűlési határozat, kizárja, hogy mást is
tartalmazzon. Ezért nem jogosult az Országgyűlés az egyértelműen
megválaszolható kérdésekhez a választási íven magyarázatokat fűzni.
A mindezeknek ellenére a kérdésekhez fűzött magyarázatok, különösen
a pártvagyon kérdésében, de ugyanígy a köztársaságielnök-választásra
vonatkozóan is, félrevezetőek.
Noha nem törvénysértés, ám súlyos politikai hiba volt az
Országgyűlésnek az a döntése, hogy a címer kérdésében a kormány
által kezdeményezett népszavazást nem az állampolgári
kezdeményezésre elrendelt népszavazással egyidőben, hanem a
tervezett köztársaságielnök-választással azonos időpontban tűzte ki.
(folyt.köv.)
1989. november 8., szerda 16:44
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|