 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Parlament - első nap (22. rész)
|
Kereszti Csaba, a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság
---------------
előadója - a bizottság állásfoglalását ismertetve - elöljáróban
hangsúlyozta: a magyar történelemben talán először van módja a
népnek arra, hogy közvetlen szavazatával járuljon hozzá a döntések
meghozatalához, ne pedig mások és ne a feje fölött döntsenek. Mint
mondotta: a bizottság a népszavazás elrendeléséről szóló
határozattervezet megfogalmazásakor olyan jogértelmezésre
törekedett, amely vitathatatlanná teszi a Parlament döntését.
Igyekeztek felülemelkedni pártpolitikai érdekeken is, módot adva
arra, hogy a népakarat manipulálatlanul nyilváníttathassék ki.
Miután több kétségbevonhatatlanul hiteles aláírás gyűlt össze, mint
amennyi a népszavazás kötelező kiírásához szükséges, a bizottság
csupán az SZDSZ által feltett kérdések megfogalmazását és sorrendjét
vitatta meg.
Kereszti Csaba rámutatott: jóllehet a törvény lehetővé teszi a
népszavazást kezdeményezők kérdéseinek átfogalmazását a tartalom
megváltoztatása nélkül, a bizottság nem élt ezzel a jogával.
Szükségesnek ítélte viszont, hogy a legfontosabb kérdéshez - csak a
szabad választások után kerüljön-e sor a köztársasági elnök
megválasztására? - fűzzenek magyarázatot, felhívva a figyelmet a
szavazás jogkövetkezményeire is. Hiszen annak ellenére, hogy -
véleménye szerint - az eredeti kérdés manipulatív jellegű, az
állampolgárnak arra egyértelmű választ kell adnia. Utalni kell tehát
arra, hogy bár a kérdés az elnökválasztás időpontjára vonatkozik,
hátterében az húzódik meg: az első köztársasági elnököt közvetlen
szavazással a nép válassza-e meg, vagy pedig az újjáválasztott
Parlament? A népnek csak egy ízben adatik meg az a lehetőség, hogy
közvetlen szavazással válassza meg a köztársaság elnökét. Ezzel a
jogával azonban csak az országgyűlési képviselők választása előtt
élhet.
A bizottság javasolta, hogy változtassák meg az SZDSZ
kérdéseinek sorrendjét. Első helyre tette, mint legfontosabbat és
még megválaszolatlant, a köztársaságielnök-választás időpontját. Ezt
követi az a három kérdés - kivonuljanak-e a pártszervezetek a
munkahelyekről; elszámoljon-e a volt MSZMP a tulajdonában vagy
kezelésében lévő vagyonáról; feloszlassák-e a munkásőrséget -,
amelyre a Parlament legutóbbi ülésén törvények megalkotásával,
illetve a pénzügyminiszteri tájékoztató elfogadásával igenlő választ
adott - mutatott rá végezetül Kereszti Csaba. (folyt.köv.)
1989. október 30., hétfő 20:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|