 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Az Országgyűlés októberi ülésszaka elé (3. rész)
|
Van olyan javaslat, hogy a népszavazáson csak három - a
köztársaságielnök-választással, a címerrel és a nemzeti ünneppel
kapcsolatos - kérdésre válaszoljanak az állampolgárok, s szavazzanak
a köztársaságielnök-jelöltek valamelyikére is. A SZDSZ többi
kérdésében pedig későbbi időpontban rendezzenek népszavazást. Jó
néhányan - ezzel ellentétben - úgy vélekednek, hogy valamennyi
kérdésben ki kell írni a népszavazást.
Felvetődött már az a lehetőség is, hogy most csak az
országgyűlési képviselőválasztásokat írják ki, hiszen ez esetben a
választás előtt és után 3 hónappal nem lehet népszavazást tartani.
Többek meggyőződése szerint azonban ez a joggal való visszaélés,
etikai és politikai szempontból is elfogadhatatlan döntés lenne,
mivel nemcsak a köztársasági elnök, hanem a szabadon választott új
parlament legitimitását is megkérdőjelezhetné.
Számos képviselő meggyőződése: bárhogyan dönt is az
Országgyűlés, a választópolgárokat már most fel kell világosítani
arról, hogy a jelenleg hatályos törvények szerint kizárólag ez
alkalommal van lehetőségük a köztársasági elnök megválasztására az
általános és egyenlő választójog alapján, közvetlen és titkos
szavazással.
A másik téma, amely - különösen az utóbbi hónapokban - igencsak
felkorbácsolta az indulatokat: Bős-Nagymaros ügye. A kétoldalú
tárgyalások és a hazai viták középpontjában álló beruházással
kapcsolatos államközi szerződést a kormány módosítani kívánja, akár
egyoldalúan is, s ehhez az Országgyűlés felhatalmazását kéri. Az
amúgy sem könnyű döntést tovább nehezíti: Nagy Sándor országos
listán megválasztott képviselő aláírásokat gyűjt a Parlament
tagjainak körében azon javaslatának támogatására, hogy az
Országgyűlés ne vállalja át e kérdésben a döntés felelősségét. Bízza
azt a kormányra és kérjen részletes, a döntés indokait közérthetően
összefoglaló jelentést.
Előfordulhat, hogy ezen az ülésszakon bizalmatlansági indítványt
is előterjesztenek. Számos képviselő ugyanis elfogadhatatlannak
tartja azt a visszás helyzetet, hogy a kormány álláspontjával
szembehelyezkedik a szakminisztérium. (MTI)
1989. október 29., vasárnap 10:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|