 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - első munkanap (4. rész)
|
Az elnöklő Szűrös Mátyás mindehhez hozzátette azt is, hogy a
köztársaságielnök-választás ügyében - csakúgy, mint minden más
kérdésben - egy népszavazás során a nép többségének jogában áll majd
az Országgyűlés döntését felülvizsgálni.
Szűrös Mátyás bejelentette, hogy a köztársaságielnök-választás
kitűzésére vonatkozó javaslathoz kapcsolódva a kormány népszavazás
elrendelését kezdeményezte a Magyar Köztársaság címerének
meghatározására, illetve a munkaszünettel egybekötött nemzeti
ünnepnap kijelölésére. Mindkét kérdésre három válaszlehetőséget
rögzít a kezdeményezés. A címer ügyében arról kérdezik a
választópolgárokat: a legrégibb, a koronás címer, a Kossuth-címer
vagy a jelenlegi címer legyen-e az állami szimbólum. A másik esetben
azt kell eldönteniük, hogy március 15-ét, augusztus 20-át, az
államalapító Szent István napját, vagy október 23-át, a népfelkelés
kirobbanásának évfordulóját választják-e munkaszüneti nappal
egybekötött nemzeti ünnepnek. A kormány javasolja, hogy az országos
népszavazást az Országgyűlés a köztársaságielnök-választással azonos
időpontra tűzze ki.
Az Országgyűlés 333 igen-szavazattal 7 nemleges voks ellenében,
7 tartózkodással úgy határozott, hogy az ülésszak tárgysorozatát
kiegészíti a címer és a nemzeti ünnep ügyében kiírandó népszavazást
elrendelő országgyűlési határozat-tervezettel.
A kiegészítések után az ülésszak napirendje:
1. Az Alkotmány módosításáról szóló törvényjavaslat;
2. A pártok működéséről, gazdálkodásáról szóló törvényjavaslat;
3. Az Alkotmánybíróságról szóló törvényjavaslat;
4. Az országgyűlési képviselők választásáról szóló
törvényjavaslat;
5/A. A köztársasági elnök választásáról szóló törvényjavaslat;
5/B. A köztársasági elnök választásának kitűzése és a választási
eljárás egyes kérdéseinek rendezéséről szóló országgyűlési
határozat-tervezet;
6/A. Törvényjavaslat a népszavazásról és a népi kezdeményezésről
szóló törvény módosítására;
6/B. Országgyűlési határozat-tervezet népszavazás elrendeléséről
a Magyar Köztársaság címeréről;
7. Az Állami Számvevőszékről szóló törvényjavaslat;
(folyt.köv.)
1989. október 17., kedd 13:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|