 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Nyílt levél Csehszlovákia és Magyarország polgáraihoz, valamint a világ közvéleményéhez (OS)
|
1989. augusztus 25., péntek - Huszonegy évvel ezelőtt, 1968.
augusztus 21-én a Varsói Szerződés öt tagállamának - köztük
Magyarországnak - a csapatai eltiporták a csehszlovák
reformmozgalmat. Kilenc évvel később a Charta 77 mozgalom ismét
kinyilvánította elkötelezettségét a szabadság és a demokrácia
értékei mellett. Ez a példa adott erőt a magyar demokratáknak:
1977-ben 34, 79-ben több száz magyar értelmiségi aláírásával
tiltakozott a Charta 77 vezetőinek bebörtönzése ellen. Ez az esemény
fontos lépés volt a magyar ellenzék megszerveződésében, mely
elévülhetetlen érdemeket szerzett a mai magyarországi változások
elindításában.
Azóta az államszocialista világrend erőteljesen megbomlott
Lengyelországban, Magyarországon, és magában a Szovjetunióban is, és
történelmi anakronizmusnak tartjuk, hogy az 1968-as bevonulás 21.
évfordulóján 1989. augusztus 21-én, Prágában lezajlott tüntetést a
csehszlovák rendőrség durván szétverte, több száz csehszlovák,
lengyel, olasz és magyar demokratát - köztük Fidesz aktivistákat - a
rendőrség bántalmazott, őrizetbe vett és ellenük eljárást
szándékozik indítani.
Tiltakozunk az emberi jogok, a véleménynyilvánítás és gyülekezés
szabadságának megsértése ellen, követeljük a letartóztatottak
azonnali szabadon bocsátását.
Szabadságot és demokráciát Csehszlovákiának
Budapest, 1989. augusztus 22.
Balassa Péter, Bauer Tamás, Bojtár Endre, Bruszt László, Csoóri
Sándor, Demény Pál, Demszky Gábor, Ember Mária, Endreffy Zoltán,
Eörsi István, Erdélyi Ágnes, Esterházy Péter, Fehér Márta, Göncz
Árpád, Gyenes Judit (Maléter Pál özvegye), Halda Alíz, Hankiss
Ágnes, Haraszti Miklós, Havas Gábor, Hegedűs B. András, Hodosán
Róza, Jeles András, Jeney Zoltán, Kis János, Kis Pintér Imre, Kocsis
Zoltán, Kodolányi Gyula, Konrád György, Kornis Mihály, Kozák Gyula,
Kőszeg Ferenc, Krassó György, Kulin Ferenc, Litván György, Ludassy
Mária, Makk Károly, Magyar Bálint, Mécs Imre, Mészöly Miklós,
Perczel Anna, Pető Iván, Petri György, Pik Katalin, Radnóti Sándor,
Roszik Gábor, Sándor Pál, Sós Vilmos, Szabó Miklós, Szalai Pál,
Szelényi Iván, Szilágyi Ákos, Tamás Gáspár Miklós, Tardos Márton,
Vajda Mihály, Vásárhelyi Miklós, Vezér Erzsébet, Vitányi Iván,
Vitézy László.
A listához csatlakozni lehet a csehszlovák követség előtt. (OS)
1989. augusztus 25., péntek 12:56
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|