 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
főcím: Milyen üzlet a könyv? cím: Beszélgetés a Kossuth Kiadó terveiről
|
Budapest, 1989. április 12. szerda (MTI-Press)
Az aluljárók, az előcsarnokok védett környezetéből a szabad ég
alá költöztek az alkalmi könyvárusok. A tavasz jele ez, vagy amit
szívesen hinnénk: a gondolat, az írott szó konjunktúrájáé? A
nehezedő élet, a sokszorosan megfontolt kiadások mindennapos
valóságára, úgy tűnik, fittyet hánynak a könyvesek - kiadók és
eladók - mert tudják, hogy a könyv manapság már nemcsak a "tudás
forrása", hanem üzlet is?
Csakugyan üzlet? - Ezt kérdeztük a
korábban elsősorban politikai kiadványairól ismert Kossuth Kiadó
helyettes igazgatójától, Csibra Istvántól.
- A könyv nem csak üzlet, legalábbis számunkra. Mi továbbra is
politikai kiadói alapfeladatainknak szeretnénk eleget tenni. Ez
pedig bizony költséges dolog. Legfeljebb annyi a változás, hogy
mivel a dotáció csökken, mi is megjelentethetünk "piacos" könyveket,
hogy önfinanszírozással hozzájáruljunk működésünk feltételeinek
megteremtéséhez. S további változás, hogy a nyilvánosság új,
korszerűbb értelmezésének megfelelően olyasmit is kiadunk, amiről
korábban nem lehetett szó.
- A zárt, korlátozott számban, bizalmasként kiadott irodalomról
van szó?
- Arról is. Úgy döntöttünk, hogy többet előveszünk azok közül a
publikációk közül, amelyek a nagyközönség számára nem voltak
hozzáférhetőek, s amelyek iránt ma is él az érdeklődés.
- Pontosan mely könyveket érint ez a döntés?
- Pillanatnyilag vagy egy tucat kiadványt készítünk elő. Ez
egyébként azt is jelenti, hogy a korábbi, gyakran hevenyészett
fordításokat át kell fésülni, s meg kell szerezni a kiadási jogot. A
késés tehát technikai jellegű. Gyorsítani kívánjuk a munkát, ám
semmiképpen sem felületessé tenni. Nyilvánosságra szánt kiadvány
esetében megnő a kiadás felelőssége is. Megjelentetjük például
Herbert Marcuse Az egydimenziós ember című könyvét, amely az 1968-as
nyugat-európai diákmegmozdulások ideológiai támasza volt.
Szerkesztés alatt van Teller Ede Hirosíma hagyatéka, Karl Mannheim
Ideológia és utópia, továbbá Eduard Bernstein A szocializmus
előfeltételei és a szociáldemokrácia feladatai című kötete.
Megszereztük a kiadói jogot a szovjet múltat, a sztálinizmus
rémtetteit tárgyaló olyan könyvekre, mint Trockij önéletrajza és
naplója, mely sajátos korrajz is egyben. (folyt.)
1989. április 12., szerda 10:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|