 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés (19. rész) Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.) a jánoshalmi Petőfi -------------
|
MGTSZ párttitkára néhány negatív példával igyekezett
képviselőtársainak figyelmét felhívni arra, hogy a jelenlegi
helyzetben a képviselői jog gyakorlása számos korlátba ütközik,
saját munkájában is sokszor érzi ,,a honatya törpeségét,,. Mint
mondotta, eddigi képviselői munkássága során többször is
tapasztalta, hogy az Alkotmány és az ügyrend képviselőre vonatkozó
írásos garanciái nem mindenben állták ki a gyakorlat próbáját.
Korábban - az 1987-es tavaszi ülésszakon - például előfordult, hogy
interpellációt készült beterjeszteni az akkori pénzügyminiszterhez,
de a Parlamentből telefonon tudtára adták: nem engedik a minisztert
,,megfricskázni,,. A legfőbb ügyész és a Legfelsőbb Bíróság
elnökének beszámolójához tervezett felszólalása előtt is
értesítették, hogy beszéde nem illik bele az ülésszak
,,koreográfiájába,,, vonja vissza felszólalási szándékát. E
kudarcnak is tulajdonítható, hogy egy másik esetben, módosító
indítványát - megkerülve a Házszabályt - nem bocsátotta előzetesen
bizottsági vitára. Kérdés tehát: ha a demokrácia a Parlamenten belül
is ,,tőrbe csalható,,, mit várhat az olyan állampolgár, aki nem
tagja a törvényhozásnak?
Mindezekből az a következtetés adódik: a képviselő
egzisztenciális védelmére, jogai gyakorlásának szavatolására egyedül
az alkotmányi, ügyrendi, vagy az egyéb jogszabályi előírások aligha
elegendőek. Ezek ugyanis a képviselők rovására, külön érdekek
szerint alkalmasint megsérthetők, figyelmen kívül hagyhatók. Csakis
a nyilvánosság társadalmi kontrollja, következtes felügyelete
nyújthat megfelelő biztosítékokat a képviselői tevékenység
zavartalan végzéséhez. Továbbra is fenntartotta azt a javaslatát -
amelyet az ügyrendi bizottság már elutasított -, hogy az Országgyűlés
ügyrendbe foglalva szabja meg a mentelmi és összeférhetetlenségi
bizottságnak: tájékoztassa a Parlamentet a képviselői munka során
szerzett tapasztalatokról. Ezzel megvalósulna az Országgyűlés
önellenőrzési mechanizmusa.
Végül kifejtette, hogy a jövőben hatásosabb együttműködésre
lenne szükség az országos szervek és a képviselők között az
állampolgárok súlyos és elodázhatatlan gondjainak megnyugtató
rendezése érdekében. Ehhez az is kell azonban, hogy ,,a végrehajtó
szervek tisztségviselői partnernek tekintsék a képviselőt,,.
(folyt. köv.)
1989. január 11., szerda 14:02
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|