|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (34. rész)
|
Az Országgyűlés keddi munkanapjának eseményei dióhéjban: Az Országgyűlés kedden folytatta az 1988. december 20-án megkezdett ülésszak munkáját. Az Országgyűlés keddi munkanapját megnyitó Stadinger István Ház-elnök megválasztása alkalmából üdvözölte a közlekedési, hírközlési és építésügyi tárca vezetőjét, Derzsi András minisztert. Ezután tudomásul vették, illetve igagzolták - a Nagy László képviselő elhalálozása miatt megüresedett helyre - Tóth István képviselői megbizatását. Ezután Pesta László ismertette a december 22-én berekesztett ülésszak óta érkezett új interpellációkat és kérdéseket. Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tartotta meg az Alkotmány módosításáról, a gyülekezési, illetve az egyesülési jogról szóló törvényjavaslatokkal kapcsolatos expozéját. Az Alkotmánymódosítással összefüggő vitában felszólalt: Bölcsey György (Budapest, 63. vk.), a jogi, igazgatási és igazságügyi bizottság titkára, a téma bizottsági előadója és Südi Bertalan (Bács-Kiskun m., 12. vk.). Ezután Kulcsár Kálmán válaszolt a képviselők észrevételeire. Határozathozatal következett: az Országgyűlés elnöke először a Legfelsőbb Bíróság elnökének interpellálhatóságára vonatkozó miniszteri indítványt terjesztette szavazásra. A javaslat nem kapta meg a szükséges minősített többséget, vagyis a képviselők fenntartották azt az alkotmányos helyzetet, hogy a Legfelsőbb Bíróság elnökéhez továbbra is lehet interpellációt intézni. Az Alkotmánymódosítási javaslatot az Országgyűlés 345 szavazattal elfogadta. Az egyesülési és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslat együttes vitájában felszólalt: Huszár István (országos lista); Puja Frigyes (Békés m., 8. vk.); Tóth Antal (Bács-Kiskun m., 16. vk.); Kardosné Török Ibolya (Csongrád m., 14. vk.); Balla Éva (Budapest, 46. vk.); Berecz János (Szabolcs-Szatmár m., 6. vk.); dr. Király Ferenc (Szolnok m., 5. vk.); Géczi István (Budapest, 49. vk.); Szentágothai János (országos lista); Alberth Béláné (Hajdú-Bihar m., 8. vk.); Dr. Séra János (Komárom m., 10. vk.); László Béla (Szabolcs-Szatmár m., 14. vk.); (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 18:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|