|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (30. rész) Czoma László (Zala m., 5. vk.), a keszthelyi Helikon ------------
|
Kastélymúzeum igazgatója szerint az egyesülési, illetve a gyülekezési jog törvénytervezetében tettenérhető egyfajta félelem, ami miatt - kimondva vagy kimondatlanul - kettős mércével mér a jogalkotó. A törvényjavaslat nem egységes kritériumok alapján rendelkezik minden társadalmi szervezetről, amikor egyiküket kivonja a szabályozás alól. A törvénytervezetek országos vitájában nem egyszer megfogalmazódott az a kívánság - folytatta -, hogy az egyesülési törvényben szabályozzák a pártok működését, s ne alkossanak erre külön ,,párttörvényt,,. A tervezet ezzel szemben most azt javasolja, hogy egy külön törvény rendelkezzék e kérdésről. A képviselő ezzel kapcsolatban határozottan leszögezte: az alulról építkező társadalom valamennyi alapegysége csak egységes normatívák, illetve elbírálás alapján működhet egészségesen. A képviselők pedig csak ennek tudatában és ezt feltételezve szavazhatnak a beterjesztett törvényjavaslatra. Annál is inkább, mivel a múltban már keserű tapasztalatokat szerezhettek arról, hogy hova vezet a különös kiváltságokat élvező, szinte törvények feletti szervezet. A képviselő kifogásolta azt is, hogy a törvénytervezetek túlszabályozottak, ami egyben kritikája is a jelenlegi jogszabály-javaslatoknak. Ugyanakkor nem számolnak azzal, hogy a mai magyar társadalomban nemcsak marxista, hanem idealista világnézetet valló intézmények is léteznek. Ennek tudható be, hogy még az olyan, egyébként korszerű megoldások - mint például a demokratikus önkormányzat - sem alkalmazhatók minden egyesület esetében. A törvényben ezért a többi között egyértelműen tisztázni kell az egyházak, valamint a vallási jellegű egyesületek helyzetét. A probléma lényege: ,,a törvényjavaslat szövegezői nem sokszínűségében, hanem valamiféle szocialistának vélt egységben fogták fel a társadalmat, s a törvényre akarnak bízni olyasmit, ami nem arra tartozik.,, (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 18:16
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|