|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (24. rész)
|
A hatalom tartósan azoké lesz, akik a szellem erejével és az erkölcsi tisztasággal vívják azt ki - húzta alá végezetül, s kérte az Országgyűlést, a törvénytervezetet csak akkor fogadja el, ha az nem tesz különbséget a társadalmi szervezetek és a politikai pártok között. Géczi István (Budapest, 49. vk.), a Kertészeti és Élelmiszeripari ------------ Egyetem tanszékvezető egyetemi tanára a sportszervezetek, -egyesületek, illetve -szövetségek érdekében figyelmeztetett arra, hogy a sportegyesületek napjainkban egyre nehezebb helyzetbe kerülnek, filléres gondokkal küszködnek. Helyzetükön az sem változtat igazán, ha vállalkozásba fognak, hiszen az állam ugyanúgy kezeli őket, mint más gazdálkodó szervet, s bevételeik jelentős részét elvonja. Így a sport hovatovább másodlagos tevékenységgé válik. Olyan gazdálkodási szabályokra lenne szükség - mutatott rá -, amely a gazdálkodó szervezeteket érdekeltté tenné a sport támogatásában, ugyanakkor a sportegyesületek számára lehetőséget adna, hogy a vállalkozásaikból származó nyereségüket a sporttevékenységre fordítsák, azaz ,,nonprofit,, elven működjenek. Utalva a törvényjavaslatnak arra a rendelkezésére, amely szerint a társadalmi szervezetek gazdálkodási tevékenységével kapcsolatos szabályokat a Minisztertanács állapítja meg, Géczi István kérte, hogy a rendelet tervezetét a kormány mutassa be az Országgyűlés ifjúsági- és sportbizottságának. Nem kevésbé nehéz a különböző sportszövetségek helyzete - folytatta. A szakági szövetségek egy része ma még beékelődik az államigazgatásba, az ÁISH része, vagy önálló költségvetési szervként funkcionál. Ez a helyzet rendellenes; a sportszövetségeknek társadalmi alapon, önkormányzati és demokratikus jelleggel önállósulniuk kell - mutatott rá a képviselő. Ugyanakkor az egyesülési törvény jelenlegi szabályai az ily módon létrejövő sportszövetségekre - azok sajátosságai miatt - nem alkalmazhatóak. Géczi István ezért szükségesnek tartotta, hogy mielőbb alkossanak meg egy sporttörvényt, amely rendezné az állam feladatvállalását a sportban, az állam, illetve a társadalmi jellegű sportszervezetek közötti munkamegosztást, a sport állami irányításának rendjét, a sportszervezetek szerepét, működését, egymással való kapcsolatukat. Kérte: az Országgyűlés kötelezze a kormányt, hogy a törvény tervezetét 1989. április 30-ig dolgozza ki és nyújtsa át megvitatásra az ifjúsági- és sportbizottságnak. Javasolta továbbá, hogy a sportági szakszövetségek tevékenységére, szervezetére és működésére külön törvényerejű rendeletet adjanak ki. (folyt. köv.)
1989. január 10., kedd 16:27
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|