|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés (14. rész)
|
Puja Frigyes e kérdésekkel kapcsolatban szorgalmazta azt is, hogy az Országgyűlés a jövőben kapjon nagyobb szerepet a politika alakításában. Tóth Antal (Bács-Kiskun m., 16. vk.) a megyei ---------- Rendőrfőkapitányság helyettes vezetője annak a véleményének adott hangot, hogy a gyülekezési jog megalkotása jelentős esemény a társadalom demokratikus fejlődésében, valamint a polgári és politikai jogok kiteljesítésében. Mint mondotta, ennek a törvénynek a létrehozása azért sem tűr további halasztást, mert az élet bebizonyította, hogy korábban monolitikusnak vélt társadalmunk valójában igen sokrétűen érdek- és véleménytagolt, és a sajátos nézőpontú csoportok ki akarják fejezni az egyes kérdésekben elfoglalt álláspontjukat, annak hangot, nyomatékot akarnak adni. Ennek - eddig hhiányzó - törvényes és garantált kereteit határozza majd meg a gyülekezési jogról szóló törvény. Rámutatott: azért is szükséges a törvény a megalkotása, mert így a gyülekezési jog gyakorlásával összefüggő rendőri feladatokat a legmagasabb szintű jogszabály rögzíti. Ez szilárd törvényességi alapot és keretet ad a rendőri eljáráshoz, intézkedéshez. A képviselő hangsúlyozta azt a véleményét, hogy most, a politikai, gazdasági reformok időszakában a közrend, a közbiztonság fenntartása hazánk egyik legalapvetőbb érdeke, politikai és gazdasági fejlődésünk kedvező nemzetközi megítélésének legfontosabb feltétele. A rendőrség a reformnak és a rendnek egyaránt híve, e kettő feltételezi egymást, míg az anarchia a nem kívánt szélsőségekhez szolgálhat alapul. A gyülekezésről szóló törvényjavaslat is ezt az elvet fejezi ki. A megfogalmazott szabályok az állam- és közbiztonság védelmét, valamint mások jogainak és szabadságának védelmét szolgálják. Rámutatott: a gyülekezési joghoz kapcsolódó rendőri feladatokat és kötelezettségeket a rendőrség nem kérte, de minden civilizált országban ilyen vagy hasonló tevékenységet ugyancsak a rendőrségre ruháznak. A rendőrség igyekezik majd a törvény betűje és szelleme szerint megfelelni feladatainak. (folyt.köv.)
1989. január 10., kedd 15:21
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|