 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Kulcsár Kálmán expozéja (16. rész)
|
Fel szeretném hívni ezzel kapcsolatban arra a figyelmet, hogy a
rendőrségnek a rendfenntartó szerepe alapvetően nem a rendezvény
feloszlatására irányul, hanem a gyülekezési jog szabad, külső
behatásoktól mentes gyakorlásának biztosítására. Ennek érdekében
történik például a forgalomelterelés, illetőleg egy ellentüntetés
során az esetleges atrocitások megelőzése.
- A javaslat lehetőség ad arra, hogy a rendezvény résztvevői,
amennyiben a rendezvényt feloszlatják, a feloszlatás jogszerűségét
bíróság előtt vitathassák.
Végezetül azokról a javaslatokról szólt Kulcsár Kálmán,
amelyeket mérlegeltek ugyan, de végül is elvetésük tűnt célszerűnek.
Ilyen például a zárt helyiségben tartott nyilvános gyűlésekre
vonatkozó bejelentés. Vannak országok, amelyekben ez is bejelentési
kötelezettség alá esik, például a Német Szövetségi Köztársaságban. A
kormány mégis úgy döntött, hogy a bejelentés kötelezettségét csak a
közterületeken szervezett rendezvény esetében írja elő a javaslat.
Az általános szabályok szerint természetesen zárt helyiségben sem
szabad bűncselekményt elkövetni vagy erre felhívni, hiszen az
általában a büntetőtörvény erejénél fogva tilos, és ilyen esetben ha a
hatóság tudomására jut, amúgy is köteles eljárni. Gyakorlatilag
nagyon nehéz lenne azonban itt az esetleges törvényes korlátozáshoz
szükséges feltételeket megállapítani, egyáltalán a határokat
megvonni - hangsúlyozta. Hasonlóan problematikus lenne a külföldiek
részvételét vagy magatartását a gyülekezés során szabályozni. El nem
utasítható, hiszen a gyülekezés nem állampolgári, hanem emberi jog,
a szabályozás pedig - a magyar állampolgárokra is érvényes
szabályokon túl, jóllehet például az osztrák törvény tartalmaz
speciális rendelkezéseket - gyakorlatilag szinte megoldhatatlan
problémákkal járna - mondotta.
Úgy vélekedett, hogy a javaslat a demokrácia érvényesülését, a
véleménynyilvánítás szabadságának előmozdítását, a közéleti
aktivitás széles körű kibontakozásának elősegítését szolgálja. Ennek
alapján kérte, hogy az Országgyűlés a benyújtott törvényjavaslatokat
fogadja el. (MTI)
1989. január 9., hétfő 22:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|