 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Kulcsár Kálmán expozéja (3. rész)
|
- Az alkotmánymódosításról szóló most benyújtott
törvényjavaslat az Alkotmánybíróság létrehozásához, a népszavazás
törvényi szintű szabályozásához elengendhetetlen, valamint az
Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése, az egyesülési jogról és a
gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok előkészítése során
felmerült és szükségessé vált, illetőleg a honvédelmi
kötelezettségen alapuló alternatív polgári szolgálat bevezetését
lehetővé tevő módosításokat tartalmazza. E mellett a Javaslat a
gyakorlatban felmerülő igényeknek megfelelően az Alkotmány
módosításával lehetőséget kíván adni arra, hogy város és község is
létrehozhasson közös tanácsot - mondotta Kulcsár Kálmán, majd
részletesen indokolta a módosításokat.
- Az alkotmányosság és a törvényesség védelmére vonatkozó
szabályozás továbbfejlesztésének társadalmi igényéből, az
alkotmányos jogállam kialakítására irányuló alapvető célkitűzéséből
következik az Alkotmánybíróság létrehozása. Az Alkotmánybíróságnak
az új Alkotmány megalkotása előtt való létrehozását pedig az
indokolja, hogy az új Alkotmány elfogadásáig várhatóan, a jelenlegi
szabályozás számos meglévő és várhatóan kialakuló ellentmondását
kell feloldani. Továbbá: olyan közjogi és politikai szempontból
kiemelkedő jelentőségű törvényeket alkot az Országgyűlés, amelyek
tartalma és gyakorlati alkalmazása az alkotmányosság szempontjából
vita tárgyává tehető. Ennek megfelelően az Alkotmánybíróság
hatásköre szélesebb lesz a jelenleg működő Alkotmányjogi Tanács
normakontrollt magában foglaló jelenlegi hatáskörénél. Így például
az Alkotmánybíróság hatásköre nagy valószínűséggel kiterjed a
választásokkal összefüggő egyes panaszok elbírálására, valamint az
emberi jogok érvényesülésével kapcsolatos jogviták egy részére. Ez
utóbbiak megjelenése már csak abból következően is várható, hogy a
Magyar Népköztársaság 1988. szeptember 7-én ratifikálta a Polgári és
Politikai Jogok Nemzetközi Egyezségokmányának 41. cikkéhez
kapcsolódó fakultatív jegyzőkönyv aláírását, amellyel 1988. december
7-től elismeri az Emberi Jogok Bizottságának azt a hatáskörét, hogy
más részes államok vagy a Magyar Népköztársaság joghatósága alá
tartozó személyek panasza alapján az Egyezségokmányban rögzített
jogok megsértése esetén ténymegállapító bizottságként járjon el,
illetőleg állampolgáraink - ha a belső jogorvoslati lehetőséget
kimeerítették - panasszal fordulhassanak az ENSZ Emberi Jogok
Bizottságához. (folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 22:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|