 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Kulcsár Kálmán expozéja (2. rész)
|
Ez az alkotmány készül; az Országgyűlés Alkotmányozó Bizottsága
megkapta már az első, nyers koncepcióját. Ha a munka gyorsul is, az
Országgyűlés novemberi ülésszakán elhangzottaknak megfelelően, a
társadalmi vitában is tökéletesedett szöveg legkorábban 1989 végén
kerülhet az Országgyűlés elé.
Sem a változó politikai rendszer igényei, sem a társadalom
politikai folyamatai - amelyek egyébként sok tekintetben
összefüggenek - nem engedik meg azonban, hogy az alkotmányos
problémákkal összefüggő jogalkotást elhalasszuk az új alkotmányt
követő időszakra. Valósággá kell változtatni például az egyesülésre
és a gyülekezésre vonatkozó alapvető emberi jogokat, biztosítani,
hogy konkrétan élhessünk velük. Ez azonban eleve azt kívánja, hogy
elimináljunk az alkotmány szövegéből olyan rendelkezéseket, amelyek
ma ésszerűtlenül korlátozzák őket. Meg kell teremteni az
alkotmánybíróság intézményét, mert a politikai életünk alakulása, a
kitermelődő problémák, jogrendszerünk hiányosságai, ,,hézagai,,
döntéseket, éspedig alkotmányos szempontból vitathatatlan döntéseket
igényelnek. Olyan szervezetünk, amely kellő szakismerettel és
függetlenséggel, tagjainak szakismeretéből, függetlenségéből
származó méltósággal és ebből adódó tekintéllyel, az új alkotmány
törekvéseinek megfelelő szellemiséggel dönthetne ilyen kérdésekben,
ma nincs.
- Ha most az Alkotmány módosítását kérem a Tisztelt
Országgyűléstől, ezzel nem kívánom megzavarni az új alkotmány
előkészítését; még kevésbé gondolok arra,, hogy ezekkel a
módosításokkal helyettesítsük az új alkotmányt. Azt azonban ki kell
jelentenem, hogy a módosításokat a kidolgozandó alkotmány
szellemében kérem, s azokban az elemekben, amelyekre előterjesztést
teszek, már az új Alkotmány képe rajzolódik fel. Hozzáteszem,
Tisztelt Országgyűlés, hogy az új alkotmány elfogadásáig a kormány
nem kívánja már kérni a jelenlegi alkotmány további módosítását. Egy
eset kivételével. Az új választójogi törvény kidolgozását megelőzően
- különös tekintettel a társadalmi vita tanulságaira is - határoznia
kell a Tisztelt Háznak egy-két olyan kérdésben, amelynek eldöntése
nélkül ez a törvény nem dolgozható ki. Márpedig a választójogi
törvény elkészítése nem halasztható az Alkotmány elfogadása utáni
időre, mert a választások előkészítésének időigénye ezt engedi meg.
(folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 22:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|