 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Kulcsár Kálmán expozéja (1. rész)
|
1989. január 10. kedd - A szerkesztőségek rendelkezésére bocsátjuk Kulcsár Kálmán igazságügyminiszternek az Országgyűlés január 10-i, keddi ülésén elhangzó expozéját. Az anyag elhangzásig
s z i g o r ú a n e m b a r g ó s
Ezt követően Kulcsár Kálmán igazságügyminiszter tartotta meg
expozéját.
Elöljáróban hangsúlyozta: a politikai rendszer változását nem
csak a gazdasági reform sikeres kibontakoztatása teszi
elkerülhetetlenné; a most beterjesztett törvényjavaslatok az új
alkotmány megalkotásának részét alkotják, de nem helyettesítik az új
alkotmányt.
A továbbiakban kifejtette: a politikai rendszer átalakulásának
indokai azonban még két másik folyamathoz is elvezetnek. Egyrészt a
magyar társadalom modernizációja nem fejlődhet tovább egy
autoritatív jellegű politikai rendszer keretei között. A nemzetközi
tapasztalatok is jelzik, de logikai alapon is könnyen belátható,
hogy a modernizáció második, tehát az automatikus továbbfejlődésre
épülő, az egységes gazdasági-politikai világrendszerbe sikeresen
beilleszkedő folyamata olyan kreativitást, az energiák mozgósítását,
az egyének és csoportok innovatív erejének felhasználását, a tudás
minden területén való alkalmazását igényli, amely csak minden
részében demokratikusan felépített és működő, tehát a társadalom
energiáinak kibontakozást engedő politikai rendszerben lehetséges.
Másrészt: a szocialista politikai rendszer korábbi meghatározott
történeti körülmények között kialakult modellje nem képes a
politikai mozgásoknak, folyamatoknak, felszültségeknek,
konfliktusoknak a társadalom fejlődése érdekében való további
kezelésére. A társadalom megváltozott, sok tekintetben kinőtt nem
csupán az elmúlt négy évtized viszonyaiból, hanem halványulnak azok
a történeti múltba vezető összefüggések is, amelyek közepette ez a
politikai rendszer működhetett, ha diszfunkcionális
következményekkel is.
Mit jelent a második megállapítás? - tette fel a kérdést. A
politikai rendszer átalakítása alapvetően olyan új alkotmánnyal
teljesülhet ki, amely képes társadalmunk átalakulását úgy kifejezni
és a korábbi folyamatoknak olyan keretet adni, amely egyúttal
beintegrál az európai alkotmányfejlődés fő vonalába és reintegrál a
magyar alkotmányfejlődés folyamatába. Kontinuitást őriz meg tehát
történeti múltunkkal is. (folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 22:03
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|