|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
Értelmiségi nagygyülés kaposvárott(Pozsgay Imre) (1. rész)
|
1989. január 9., hétfő - Mintegy kétezer szellemi dolgozó részvételével értelmiségi nagygyülést tartottak hétfőn Kaposvárott. A városi sportcsarnokban rendezett politikai fórum szervezői - az MSZMP és a Hazafias Népfront városi bizottsága, a Magyar Demokrata Fórum helyi szervezete és az értelmiségiek társadalmi szervezetei - Pozsgay Imre államinisztert kérték fel, hogy közállapotainkról, a társadalomban végbemenő folyamatokról, a stabilizáció és kibontakozás lehetséges utjairól és módjairól - ezen belül az értelmiség helyzetéről és szerepéről - fejtse ki gondolatait, s válaszoljon a résztvevők kérdéseire.
Pozsgay Imre előadásának bevezetőjében a hétfőn életbe lépett áremelésekről beszélt. Elmondta, hogy ebben a helyzetben nem éppen előnyös egy olyan kormány tagjaként szólni, amely - noha a konszolidációt és a kibontakozást tekinti céljának - nem először, és a dolgok józan mérlegelése szerint nem is utoljára volt kénytelen az áremelés eszközéhez nyulni. A párbeszéd és az együttgondolkodás azonban éppen azért is fontos, hogy a jövőben minél kevesebbszer kerüljön sor ilyen, az életmódunkat rontó, dühünket kiváltó, az elégedetlenséget növelő intézkedésekre. Ebben elengedhetetlen, sok tekintetben meghatározó szerepe van - kell, hogy legyen - az értelmiségnek. Annak a társadalmi rétegnek, amely ,,ünnepnapokon,,, szavakban sorra-rendre megkapta az elismerést, hétköznapi megbecsülését azonban okkal és joggal hiányolja. S nem csupán személyes anyagi kérdésekről, hanem a tudás, a szakértelem társadalmi hasznositásának alacsony fokáról van szó, amely felmérhetetlen veszteséget okozott az egész nemzetnek. Ezt tudomásul véve aligha hihető, hogy ujabb szembenállás, társadalmi rétegek és osztályok közti feszültségek forrása lehet, ha a szellemi munka - az értelmiség tényleges megbecsülése által - elfoglalja méltó helyét uj értékrendünkben. Néhány ország példája már a gyakorlatban is bizonyitja - mondta Pozsgay Imre -, hogy a szellemi munka részaránya az egész emberiség tevékenységében rohamosan növekszik, s a jövő társadalmának munkássága a szellemi munkásság lesz. Ebben az értelemben az értelmiséget nem a diplomája fogja megkülönböztetni a többi társadalmi rétegtől, hanem az, hogy a mindennapokon tultekintő, szintetizáló képességgel a jövőt is bele tudja kalkulálni cselekedeteibe. Ehhez azonban olyan lét- és társadalmi feltételek szükségesek, amelyben a szaktudás és a politika nem egymással szemben álló tényezők.(folyt.köv.)
1989. január 9., hétfő 20:08
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|