![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A szegénység kialakulása
|
![](../img/spacer.gif)
München, 1989. január 24. (SZER, Hazai híradó) - A Népszabadságból tudjuk: a lakosságnak csaknem a fele a létminimum alatt, vagy küszöbén él. Kemény István még akkor végzett a szegénység körében szociológiai kutatásokat, amikor ez az adat még nem volt ilyen vészes. Mi vezetett a mai döbbenetes eredményhez? - tettem fel neki a kérdést. - A gazdaság rossz teljesítményének nem az elmúlt másfél évtized, hanem a 40 évvel ezelőtt bevezetett gazdasági és politikai rendszer a végső oka. Ez a rendszer eltékozolta az ország belső erőforrásait és tartalékait. Az elmúlt másfél évtized azzal növelte a bajt, hogy a külföldi kölcsönöket is elpazarolta. A tékozlás rendszere és politikája azonban 1987 után is fennmaradt és nem változott a pártértekezlet óta sem. Tovább folyik a pazarlás a kohászatban, a bányászatban, a vegyiparban, a gabona- és hústermelésben, a szovjet exportban, a nagymarosi erőmű gyorsított építésében és a tengiz- jamburgi beruházásban. 1987-ben egyetlen ponton következett be változás: az életszínvonalnak 1979-ben kezdődött rontását annyira fokozták, hogy az emberek ezt már a túlmunka mértéktelen fokozásával sem tudták ellensúlyozni. A januári áremelések további romlást idéztek elő, s az év során 20-25 százalékos infláció várható. Gazdasági reformot hirdetnek, a valóságban azonban csak a fizetőképesség megőrzésére törekednek, és ezt egyetlen eszközzel, a lakosság fogyasztásának csökkentésével akarják elérni. Az egyik baj az, hogy ezen az úton a fizetőképességet nem lehet megőrizni, hanem csupán rövid időre szóló haladékot lehet szerezni. A másik baj az, hogy a szegénység növelésének politikája a társadalom fennmaradásának, az egyszerű túlélésnek rovására megy. Fel kell ismernünk végre a baj nagyságát. Az ország nem képes a felhalmozódott terhek elviselésére. A belső erők ehhez nem elegendők. Szükség van az adósság nyomásának enyhítésére. Ennek azonban az ország demokratizálása, a gazdasági és a politikai szabadság a feltétele. +++
1989. január 24., kedd
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
|