 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
felcím: Választás 1990. főcím: Milyen a magyar választójog?
|
Az országgyűlés új választójogi törvényt fogadott el 1989-ben,
ennek alapján kell lebonyolítani a márciusi képviselő-választásokat.
Bonyolult korunk meglehetősen komplikált választási rendszere ez,
mely a választójoggal nem foglalkozók számára nehezen áttekinthető.
Cikkemben e törvény legjellegzetesebb intézményeit igyekszem
áttekinteni, abból kiindulva, hogy a téma minden állampolgárt
érdekel.
Kezdjük talán azzal, hogy a modern képviselet tagjai
megválasztásának történetileg két alapvető mádszere alakult ki. Az
egyik az úgynevezett egyéni, a másik a lajstromos választási
rendszer.
Az egyéni kerületnek az a lényege, hogy minden
választókerületben ugyan több jelölt is indulhat, de csak egy
képviselőt lehet választani. Ilyen esetben tehát annyi
választókerületet kell alakítani, ahány tagja lesz a parlamentnek.
A lajstromos választókerület lényege, hogy egy
választókerületben több mandátum, képviselői hely van. A szavazatok
egyenlő értéke érdekében a mandátumok számát vagy a lakosság, vagy a
választójogosultak számához kötik. Azaz, ahol többen laknak, ott
több képviselőt is választhatnak. Ez alapján bármilyen nagyságú
választókerületek alakíthatók. Az olyan lajstromos kerületeket, ahol
4-6 mandátum van, általában kicsinyeknek szokták tekinteni,
Természetesen az is előfordulhat, hogy az egész ország egyetlen
választókerületet alkot és ennek megfelelően annyi jelöltet kell
felvenni a lajstromra vagy listára, ahány tagja van a képviseleti
szervnek, a parlamentnek. Ez azonban nagyon ritkán fordul elő.
alc. Jelöltek és pártok
Magyaroszágon 1945 után lajstromos választókerületeket
alakítottak ki, ahol nagyjában (1945-ben voltak eltérések) minden
megye egy választókerületet alkotott és a megye, a választók
számának megfelelően, 15-20 képviselőt választhatott. (1945-ben
12.000 szavazat után járt egy mandátum)
A lajstromos választókerületek iránti igény a modern szervezett
pártok megjelenésével a 19. század végén erősödött meg. Amíg ugyanis
a politikát, a politikai nézeteket jelöltek hordozták, addig az
egyéni kerületi rendszer volt a tipikus. (folyt.)
1990. január 22., hétfő 13:42
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|