 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Bécs - Pozsony - Budapest
|
Él bennem az a felismerés, hogy az utolsó száz esztendő
legnagyobb történelmi hibája az volt, hogy a Monarchián belül nem
juthattak szerephez a csehek és az országon belül a szlovákok. Ezt
csak tetézte amikor előbb a hitlerizmussal, majd a sztálinizmussal
szövetkezve ellenük fordultunk.
Él bennem az a felismerés is, hogy a jelenkori Közép-Európa
legnagyobb gazdasági potenciálja a Bécs-Budapest közötti
Duna-völgyben rejlik. Ahogy a szén századában Szilézia volt
Közép-Európa Ruhr vidéke, úgy a tudományos és technikai forradalom,
vagyis a szellemi tőke eljövendő századában itt található a
legnagyobb "aranybánya". Itt van Bécs, a maga sok évszázados
tradíciójával, az osztrákok civilizációs kohójaként. Itt van
Pozsony, ami időnként sokkal inkább volt város, mint Buda és a
fiatal szlovák államiság centruma és a közép-európai szlávság
nagyvárosi civilizációjának bölcsője. Budapestet a legkeletibb
közép-európai metropolisznak tekintheti a világ. A Bécs-Budapest
tengelyre felfűzve Sopron, Győr, Esztergom az európai szellem rangos
képviselői országunkban. Ekkora helyen hol találkozik a rokon, de
mégis eltérő civilizáció, az osztrák, a cseh és a szlovák, valamint
a magyar? Hol van ennyi egyetem, múzeum, kutatóintézet? Márpedig a
jövő ott rejtegeti a legtöbb lehetőséget, ahol sokszínű a
civilizáció, gazdagok a történelmi tradíciók.
Mindennek tudatában, amióta felmerült a Bécs-Budapest
világkiállítás gondolata, feszeng bennem; hogyha ez megrendezhető és
megrendezendő, akkor történelmi hiba volna kihagyni belőle Pozsonyt,
Csehszlovákiát. A világkiállítás sokat tehet annak érdekében, hogy
ez a csodálatos adottságokkal megáldott vidék homogenizálódjon,
kiépüljön a korszerű infrastruktúrája. Ezzel szemben, ha kihagyjuk
Pozsonyt, a csehek és szlovákok joggal érzik, hogy tovább él a száz
éves magyar politika: összefogni Béccsel, hogy kizárhassuk a
cseheket, szlovákokat. Ez ma még akkor sem mentség, hogyha ez
esetben nincs mögötte semmi tudatosság.
Nálunk az elmúlt hetven évben jellemző volt, és napjainkban
szinte fel is erősödött, hogy a szomszédainkkal való viszonyunknál
fontosabbnak tartjuk a világpolitikában játszott szerepünket, hogy
túlértékeljük a távoli országoktól remélhető gazdasági segítséget.
(folyt.)
1990. január 16., kedd 13:34
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|