|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
Jövőkutató a gazdasági kibontakozásról (1. rész)
|
1990. január 7., vasárnap - Félő, hogy az elkövetkezendő
években hazánk a környező országok mögött mind társadalmi, mind
gazdasági téren nagy mértékben lemarad. Ugyanis Magyarországon olyan
mély gazdasági és társadalmi válság bontakozott ki, amelynek
felszámolása hosszú évekbe telhet - jelentette ki Gidai Erzsébet, a
közgazdaságtudomány doktora, a Magyar Tudományos Akadémia
jövőkutatási bizottságának elnöke az MTI munkatársának, aki a magyar
gazdaság jövőképéről kért tájékoztatást.
- A gazdaságban szinte visszafordíthatatlan károk keletkeztek az elmúlt években - húzta alá -, hiszen az adósságterhek olyan mértékben növekedtek, hogy azok már-már elviselhetetlen terhet jelentenek. A felvett hitelek túlnyomó többsége a veszteségek finanszírozását szolgálta, és szolgálja ma is. Ezeket az összegeket nem lehetett fejlesztésre fordítani, azok - ellenőrizetlenül ,,elfolytak,,. A másik neuralgikus pont, mely pillanatnyilag sújtja az egész nemzetgazdaságot: az elszabadult infláció. Ez korlátozza mind az egyének, mind pedig a vállalatok mozgásterét, -szabadságát. Továbbá a tulajdonreform sem úgy zajlik, ahogyan arra szükség lenne, mivel a tapasztalatok szerint ez ötletszerűen megy végbe, s félő, hogy ha ezen nem változtatnak, akkor a nemzeti vagyon kiárusítása következik be. E válsághelyzetnek a magyar népesség döntő többsége a kárvallottja, míg csupán egy szűk réteg - főként az ügyeskedők - nevezhető haszonélvezőjének.
x A jelenlegi helyzeten miként lehet Ön szerint változtatni?
- A jövőről csak akkor lehet tárgyilagosan beszélni, ha tudományos alaposággal föltárjuk, ellenőrizzük és megismerjük múltunkat és jelenünket egyaránt. Ennek tudatában azt lehet mondani, hogy a legsürgetőbb feladat a rövid távú úgynevezett válságkezelő program kidolgozása. Ennek koncepcionálisan tartalmaznia kell a választ a jelenlegi gazdaságpolitikai gyakorlat valamennyi felvetett kérdésére. Vagyis: az eladósodási folyamatot le kell állítani, mégpedig úgy, hogy nem kell minden áron a fizetőképesség megőrzésére törekedni - s ennek terheit a lakosságra hárítani -, hanem az adósságok egy részét le kellene irattatni, - amire egy stabil kormánynak jó esélyei lennének. Át kellene ütemeztetni az adósság visszafizetését, illetve haladékot kellene kérni a törlesztésre. Így időhöz jutna és stabilizálódhatna a magyar gazdaság. Mindezt a kutatóink által végzett modell-kísérletek is igazolják, ugyanúgy, mint azt az állításunkat, hogy azonnal le kellene állítani a nemzeti vagyon kiárusítását, azaz a privatizáció mostani formában való végrehajtását. (folyt.köv.)
1990. január 6., szombat 16:26
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|