 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
- Országgyűlés - Törgyessy - 1. folyt.
|
- Ez még nem volna túl nagy baj. Ami gondot jelent és szerintem
törvényellenes volt, hogy a kérdések alá magyarázatokat, manipulatív
magyarázatokat fűztek. Ezzel orientálni akarják a választópolgárt
hogy úgy szavazzon, ahogy nekik tetszik. Azt hiszem, a törvény azt
írta elő, hogy a kérdéseket kell feltenni, magyarázatokat
természetesen mondhat mindenki, ahogy akar - sajtóban, rádióban,
televízióban -, de ne a szavazólapon. Ez az egyik gond.
- Egy pillanatra álljunk meg itt: a parlament viszont
megszavazta azt, hogy igenis a kérdéseket fel lehet tenni. Mint
jogászt kérdezlek: hogy van ez tulajdonképpen? A parlament jogi
kérdésekhez nem mindig értő tagjai megszavazhatnak egyszerűen olyan
dolgot, amelyikre kimondott törvény van?
- Nincs még Magyarországon alkotmánybíróság. Elvileg
jogértelmezésre vállalkozhatnak. Ha lenne alkotmánybíróság, azonnal
keresetet indítanánk az alkotmánybíróság előtt ebben az ügyben, de
jelenleg nem tehetünk ez ellen semmit sem. Nincsen eszköz a
kezünkben.
A másik dolog, ami aggályos volt: a címer-ügy. Köztudomású, hogy
a kormány kezdeményezte a népszavazást a címer-ügyben, azért, hogy
megédesítse az elnökválasztást. Ki is tűzték az elnökválasztással
egyidőben, januárban, karácsony után. Tehát nem lesz a magyar
állampolgárnak meg az az öröme, hogy a köztársaság kikiáltása után
megkapja az új címert. Jó ideig a régi címer mellett kell élni. A
másik dolog, ami legalább ennyire fontos, az, hogy ez 250 millió
forintba kerülhet. Ha úgy dönt a magyar nép, hogy nem kell
elnökválasztás, akkor 250 millió forintért tartanak egy külön
népszavazást a címer-ügyben. Ez egész egyszerűen pazarlás. Semmi oka
nem volt annak, hogy a címer-ügyben való népszavazás ne a négy
kérdésben való népszavazással együtt tűzzék ki. Nyilvánavalóan az az
ok, hogy politikailag ez kedvezőbb így a kormánynak. De mind a jog,
mind az elemi etika, mind a demokratikus átmenet azt kívánná, hogy
ez ne így történt volna meg. +++
1989. október 31., kedd
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|