Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › január 19.
1989  1990
1989. november
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930123
45678910
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata

"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából, titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott. A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:

SZDSZ-BM sajtótájékoztató

"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire. Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40 tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés, telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek, vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."

Országgyűlés - harmadik munkanap (5. rész)

A törvényjavaslat ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy az állampolgár
előzetesen merítse ki az egyéb jogorvoslati lehetőségeket, mert az
Alkotmánybíróság nem helyettesítheti más bíróságok funkcióját. Az
alkotmánybírósági eljárás jellemzően kérelemre indul. Hivatalból
akkor kezdeményezhető, ha az Alkotmánybíróság a jogszabályok és az
állami irányítás más jogi eszközeinek a nemzetközi szerződésekkel
való ütközését, illetve mulasztásban jelentkező
alkotmányellenességet észlel, vagyis ha valamely szerv nem teljesíti
jogszabályalkotási kötelezettségét. Ugyancsak hivatalból indítanak
eljárást az alkotmány értelmezésével kapcsolatos ügyekben.

    Mivel a politikai egyeztetések során az Alkotmánybíróság
személyi kérdései központi figyelmet kaptak, a miniszter kitért a
megállapodások nyomán kialakult elképzelésekre. Elmondta, hogy az
alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná,
a pártok parlamenti csoportjai által kijelölt tagokból álló
bizottság javaslata alapján. Az alkotmánybírák kilenc évre kapnak
megbízatást, s mégegyszer újraválaszthatók. A 15 tagú testület
elnökét és helyettesét a tagok maguk közül választják három évre, s
e tisztségeket is újra betöltheti ugyanaz a személy. A javaslat
szerint az Alkotmánybíróság megalapításakor - vagyis a mostani
ülésszakon - az Országgyűlés a testületnek csak öt tagját választja
meg. További ötöt a legközelebbi választásokat követően, az alakuló
ülés után két hónapon belül. Újabb öt tagot pedig az
Alkotmánybíróság felállítását - 1990. január 1-jét - követő öt éven
belül választanak meg. E megoldás politikai célja, hogy a többpárti
választások alapján összehívott Országgyűlés is érdemi lehetőséget
kapjon e fontos intézmény kialakításában.

    Kulcsár Kálmán hangoztatta, hogy a közjogi
törvényjavaslat-csomag egészét a politikai rendszerváltás, az új
politikai kormányzati mechanizmus alkotmányos és törvényes
alapjainak, kereteinek garantálása jellemzi. Mint mondta, a
jogállam, az alkotmányosság és a jog uralma azonos tartalmat
hordoznak, és nélkülözhetetlen elemei a politikai rendszer
demokratizálásának. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat jelentős lépést
tett előre legfontosabb feladatának teljesítésében: az ország békés
politikai átmenet felé vezetésében. A kormány jelenleg, s a jövőben
is számít a társadalom bizalmára, mert e bizalom nélkül az átmenet
még hátralévő, fontos feladatai nem oldhatók meg - mondotta.
(folyt.köv.)


1989. október 19., csütörtök 12:07


Vissza » Folytatásokkal » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek (12.24-90.01.31) - Jób

"Kis zsebnoteszéből találomra néhány nevet sorolt fel a megfigyelés alatt álló ellenzékiekből. Egy részük ott ült a mozi nézőterén., Mécs Imre állt fel, s dícsérte az őrnagy tettét, köszönetet mondott érte. Felszólította a titkosszolgálatiakat, hogy gyónják meg a társadalom előtt bűneiket. Sőt! Egészen biztosan most is itt vannak a teremben, jöjjenek elő, álljanak ki a fénybe - indítványozta. Kisvártatva a mozi hátsó részében állók közül néhány ismeretlen kisomfordált..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD