|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
Országgyűlés - harmadik munkanap (5. rész)
|
A törvényjavaslat ezt ahhoz a feltételhez köti, hogy az állampolgár előzetesen merítse ki az egyéb jogorvoslati lehetőségeket, mert az Alkotmánybíróság nem helyettesítheti más bíróságok funkcióját. Az alkotmánybírósági eljárás jellemzően kérelemre indul. Hivatalból akkor kezdeményezhető, ha az Alkotmánybíróság a jogszabályok és az állami irányítás más jogi eszközeinek a nemzetközi szerződésekkel való ütközését, illetve mulasztásban jelentkező alkotmányellenességet észlel, vagyis ha valamely szerv nem teljesíti jogszabályalkotási kötelezettségét. Ugyancsak hivatalból indítanak eljárást az alkotmány értelmezésével kapcsolatos ügyekben. Mivel a politikai egyeztetések során az Alkotmánybíróság személyi kérdései központi figyelmet kaptak, a miniszter kitért a megállapodások nyomán kialakult elképzelésekre. Elmondta, hogy az alkotmánybírákat az Országgyűlés kétharmados többséggel választaná, a pártok parlamenti csoportjai által kijelölt tagokból álló bizottság javaslata alapján. Az alkotmánybírák kilenc évre kapnak megbízatást, s mégegyszer újraválaszthatók. A 15 tagú testület elnökét és helyettesét a tagok maguk közül választják három évre, s e tisztségeket is újra betöltheti ugyanaz a személy. A javaslat szerint az Alkotmánybíróság megalapításakor - vagyis a mostani ülésszakon - az Országgyűlés a testületnek csak öt tagját választja meg. További ötöt a legközelebbi választásokat követően, az alakuló ülés után két hónapon belül. Újabb öt tagot pedig az Alkotmánybíróság felállítását - 1990. január 1-jét - követő öt éven belül választanak meg. E megoldás politikai célja, hogy a többpárti választások alapján összehívott Országgyűlés is érdemi lehetőséget kapjon e fontos intézmény kialakításában. Kulcsár Kálmán hangoztatta, hogy a közjogi törvényjavaslat-csomag egészét a politikai rendszerváltás, az új politikai kormányzati mechanizmus alkotmányos és törvényes alapjainak, kereteinek garantálása jellemzi. Mint mondta, a jogállam, az alkotmányosság és a jog uralma azonos tartalmat hordoznak, és nélkülözhetetlen elemei a politikai rendszer demokratizálásának. Hangsúlyozta, hogy a kormányzat jelentős lépést tett előre legfontosabb feladatának teljesítésében: az ország békés politikai átmenet felé vezetésében. A kormány jelenleg, s a jövőben is számít a társadalom bizalmára, mert e bizalom nélkül az átmenet még hátralévő, fontos feladatai nem oldhatók meg - mondotta. (folyt.köv.)
1989. október 19., csütörtök 12:07
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|