 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
A sarkalatos törvények megalkotására készül az Országgyűlés (8. rész)
|
Az Alkotmánybíróság az alkotmányvédelem különleges eszköze
Az Alkotmánybíróságnak - mint az alkotmányvédelem különleges
eszközének - felállítását a jogállam megteremtése, az alkotmányos
rend és alapjogok védelme, a hatalmi ágak szétválasztása és
kölcsönös egyensúlyának biztosítása teszi időszerűvé. Feladatát
akkor töltheti be, ha nem épül be a hagyományos igazságszolgáltatási
szervezetbe, hanem önálló testületként, önálló költségvetéssel
működik és tagjait az Országgyűlés választja.
A törvénytervezet meghatározza az Alkotmánybíróság hatáskörét,
szervezetét és eljárását, bár ez utóbbiakra részletesen nem tér ki,
mert ezek szabályozását, a szintén törvényként megalkotandó,
alkotmánybírósági ügyrendre bízza.
Az Alkotmánybíróság tagja olyan büntetlen előéletű, 45. életévét
betöltött magyar állampolgár lehet, akinek egyetemi tanári címe van,
illetőleg az állam- és jogtudomány nagydoktora, továbbá 20 éves
szakmai gyakorlattal rendelkezik.
Nem lehet alkotmánybírósági tag, aki a taggá választását
megelőző 4 évben a kormány tagja vagy valamely párt alkalmazottja
volt, illetve vezető államigazgatási tisztséget töltött be. Az
Alkotmánybíróság tagja - hatáskörén kívül - semmiféle politikai
tevékenységet nem folytathat.
Az Alkotmánybíróság feladata egyebek között, hogy megsemmisíti
az alkotmányellenes törvényeket és más jogszabályokat. Az
Alkotmánybíróság eljárását törvényben meghatározott esetekben bárki
kezdeményezheti. Az Alkotmánybíróság határozata ellen fellebbezésnek
helye nincs.
1989. október 9., hétfő 12:39
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|