 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
A pártelnökség tagjainak nyilatkozata - rövid ismertetés (1. rész)
|
1989. június 25., vasárnap - Az MSZMP szombaton megválasztott elnökségi tagjaival - Nyers Rezsővel, az MSZMP új elnökével, Grósz Károly főtitkárral, Németh Mikós miniszterelnökkel és Pozsgay Imre államminiszterrel - készített interjút vasátnap a TV Hét cimű műsorában Sándor István.
A következőkben a csaknem egyórás beszélgetés legfontosabb
témaköreit, megállapításait ismertetjük.
Ki most az MSZMP első embere? - hangzott az első kérdés. Nyers
Rezső szerint ez nem alapvető fontosságú; a négy elnökségi tag
együttesen irányítja a pártmozgalmat, viszonyukban nem meghatározó
az alá- és fölérendeltség. A feladatokat megosztják, s a
legfontosabb politikai kérdésekben együtt készítik elő a döntéseket.
Az elnöki tisztség érdemi politikai funkciót jelent - folytatta -,
tehát az elnök a Központi Bizottság, a Politiai Bizottság ülésein
elnököl, és a főtitkárral együtt végez külpolitikai, s részben
belpolitikai feladatokat.
Grósz Károly ehhez hozzátette, hogy a pártelnöki tisztség
létrehozása eredetileg is azt a szándékot tükrözte, hogy az elnök
aktívan részt vesz a politikai közéletben. Kádár János azonban -
főként egészségi okokból - nem tudta ezt a közéleti szereplést
vállalni. Grósz Károly a saját főtitkári tevékenységi körét érintő
kérdésre elmondta, hogy feladatköre lényegében ugyanaz maradt, de a
konkrét feladatai most remélhetőleg változnak, hiszen eddig át
kellett vállalnia azokat a teendőket - például a nemzetközi
kapcsolatok ápolásában betöltött szerepet -, amelyek a pártelnök
tevékenységi köréhez tartoztak. Rámutatott, hogy teljesen új
feladatai is lesznek a pártelnöknek, mégpedig abban, hogy a pártnak
a létrejövő többi párthoz fűződő kapcsolatait is alakítsa, kézben
tartsa. Ennek terhei most Nyers Rezsőre hárulnak. Grósz Károly
hozzáfűzte: a főtitkár dolga a jövőben sokkal inkább a belső
apparátusi munka szervezése, a párt belső életének szervezése és
összehangolása lesz, amellett, hogy közreműködik a döntéshozatalban.
Németh Miklós azt tartotta a legfontosabbnak, hogy az MSZMP a
kongresszusra, s a választásokra felkészülve megújuló reformpárttá
alakuljon, s e megújulásnak rendeljenek alá minden szervezeti és
személyi kérdést is. Ilyen értelemben az elnökség magára vállalta az
előttünk álló időszak legfontosabb feladatainak meghatározását, az
operatív munka és részben a stratégiai tevékenység irányítását.
(folyt.köv.)
1989. június 25., vasárnap 19:14
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|