 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
KB-ülés - japán visszhang (1.rész)
|
Trom András, az MTI tudósítója jelenti:
Tokió, 1989. június 25. vasárnap (MTI-tud) - Japánban, ahol a hét végén csak rendkívüli esetekben szólalnak meg politikusok, az MSZMP Központi Bizottsága ülésének első értékelését és elemzését a sajtó tette meg. A lapok és a Jiji Press hírügynökség a párt szervezeti átalakítását, Nyers Rezső kiterjesztett jogkörű elnökké választását és a négytagú elnökség kijelölését egyértelműen a reformokat előrevivő szárny hatalomra kerüléseként, és Grósz Károly pozíciójának meggyengüléseként értelmezik.
A Szankei Simbun valószínűsíti hogy Grósz Károly már
szeptemberben lemond. A cikk ugyanakkor a főtitkár javára írja, hogy
,,a gazdaság újjáépítésének az igényével és a reformelvárásokkal a
háttérben Grósz Károly merész politikai programmal állt elő, ami
egyebek klözött a többpártrendszer létrehozásában, Dél-Koreával való
államközi kapcsolatok kiépítésében, a magánvállalatok aktivitását
előmozdító társasági törvény létrehozásában nyilvánult meg,,.
Ugyanakkor a Szankei azt is hangsúlyozza, hogy ,,1956 megítélésében
Grósz Károly hibás nézetet képviselt, és elhatárolta magát Pozsgay
Imrétől és a reformokat előre vívő csoporttól. Újabban a
refomrszárny bírálta, határozatlansága, a vezetői erő hiánya,
következetlensége miatt.,, A lap fordulópontnak tekinti június
16-át, amikor ,,az állami szintű temetéssel pont került a magyar
forradalom újjáértékelésére és a reformokat előmozdító csoport
teljes mértékben átvette a hatalmat,,. Idézi a cikk Szűrös Mátyásnak
a napokban elhangzott beszédét is, amelyben - a japán lap szerint -
név nélkül ugyan, de félreérthetetlenül Grósz Károlyra utalva
kifejtette: ,,A párt élén olyan vezetőre van szükség, aki népszerű
és kellő intelligenciával rendelkezik. A következetlen
politikusoknak maguknak kell felelősséget vállalniuk.,,
Helyzetelemzésében a Szankei arra is rámutat, hogy míg 4 évvel
ezelőtt az MSZMP támogatóinak aránya 66 százalék volt, jelenleg
mindössze 24 százalékos, következésképp, ha ez a tendencia
folytatódik, a jövő évi választásokon elkerülhetetlen lesz a párt
veresége. Grósz Károly a cikk szerint a népszerűségi lista nyolcadik
helyére esett és változatlanul az élen áll Pozsgay Imre, akinek
főtitkárrá választását szorgalmazza a reformszárny. (folyt.)
1989. június 25., vasárnap 11:55
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|