 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (29. rész)
|
A vitában elsőként felszólaló Nagy József (Baranya m. 6. vk.),
-----------
az MSZMP Baranyai Megyei Bizottságának nyugalmazott első titkára azt
hangsúlyozta, hogy a tervezett új alkotmányt hosszú távra szólóan
stabil alapokra kell helyezni. Ezt jól szolgálja a mostani
előkészítő szakasz, amelyet joggal nevezhetünk társadalmi
alkotmányozásnak, hiszen az állampolgárok széles rétegei vesznek
részt az alapelvek kidolgozásában. Ezután arról szólt, hogy az
előkészítő munkában jobban kell tisztázni az Országgyűlés, a
köztársasági elnök és a Minisztertanács közötti munkamegosztást, a
közöttük szükséges egyensúly megteremtését, azt, hogy mi a feladata
és joga a központi hatalomnak és az önkormányzatoknak. Ami az
államformát illeti: meggyőződésből a népköztársaság elnevezést
ajánlotta a hozzászóló, mert - mint mondta -, hazánkat már így
ismeri a világ, és a kifejezés haladóbb, mint a köztársaság
elnevezés.
Ezután olyan kérdésekről szólt, amelyeket a további szövegező
munkánál, a koncepciók finomításánál figyelembe kell venni. Itt
említette a bevezető szakaszt, amely szocialistának minősíti a
kiépülő társadalmi rendszert, de a következő fejezet már nem
fogalmazza meg, mit is értünk ezalatt. Az alkotmánynak szólnia
kellene a plurálisan tagolt társadalom közösségeiről, a munkahelyi,
a lakossági és a vallási közösségekről is. A hozzászóló hiányolta
továbbá a koncepcióból a politikai akarat érvényesítésében
közreműködő pártok közjogi státusát. Pedig ez időszerű kérdés -
hangsúlyozta -, hiszen az MSZMP politizáló párttá kíván válni, és
nem akar hatalmi monopóliumot.
Az országszerte folyó címervitával kapcsolatban azt mondta, hogy
bár becsüli nemzeti ereklyéinket, anakronizmusnak tartja a koronás
címer bevezetését, ez ugyanis ellentétes a népköztársaság
eszméjével. A Kossuth-címer viszont leghaladóbb hagyományainkat
idézi. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 17:29
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|