|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
|
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (28. rész)
|
Az emberi szabadságjogokkal kapcsolatban a bizottság úgy vélte: a koncepcióban szereplő emberi jogok köréből hiányzik az oktatás és a tudományos kutatás szabadsága, az információs önrendelkezési jog, illetve a környezetvédelem ügye. A bizottság ezért javasolta, hogy sorolják az emberi szabadságjogok közé az ember egészséges természeti környezethez való jogát, amelynek felelőse az állam legyen. A bizottság szerint az állam népességére vonatkozó fejezetben - és nem a jogok között - kell szabályozni a nemzetiségek kollektív jogait. Itt kell rögzíteni, hogy a magyar állam megfelelő feltételeket biztosít számukra, anyanyelvük, önálló kultúrájuk megőrzése és fejlesztése érdekében. A Parlament jogkörének keretében szabályozni kell a kormány elleni bizalmi szavazást, illetve a bizalmatlansági indítványt, ami egyébként a miniszterekre is vonatkozik személy szerint. Annak érdekében, hogy a Parlament, illetve a végrehajtó hatalom működése ne váljék lehetetlenné, ki kellene mondani, hogy a bizalmatlansági indítványt benyújtó csoport, párt legyen köteles javaslatot tenni az új kormányfőre vagy miniszterre. Ez az úgynevezett konstruktív bizalmatlansági indítvány. A bizottság véleménye szerint a tulajdoni viszonyok szabályozása során arra kell törekedni, hogy azokat a lehető legáltalánosabban szabályozza az alkotmány. Megítélése szerint taxatíven fel kellene sorolni a kizárólagos állami tulajdon körét. Azon túl pedig ki kellene mondani a tulajdoni formák egyenlő védelmét és a formák kombinálhatóságát. Ez azt jelenti, hogy az egyes tulajdoni formák külön felsorolása viszont nem indokolt. Végezetül Gajdócsi István állást foglalt a tervezet széles körű társadalmi vitája mellett. Leszögezte: valódi társadalmi egységet csak úgy lehet teremteni, ha a legjelentősebb politikai erők, szervezetek - élükön az MSZMP - támogatják az alkotmány-tervezetet, és annak elfogadására szólítják fel tagjaikat, illetve a társadalmat. (folyt. köv.)
1989. március 8., szerda 17:24
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|