 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Megkezdődött az Országgyűlés ülésszaka (20. rész)
|
Mindössze arra hívnám fel a figyelmet, hogy az Elnöki Tanács
intézménye nem csupán idegen a magyar jogtól - végtére is nem
építkezhetünk és az előkészítés alatt álló alkotmány sem építkezik
csak a magyar jogfejlődésben megjelent intézményekre -, hanem az a
funkció, amit a legutóbbi időkig ellátott volt idegen, sőt
veszélyes, nem kis mértékben lehetővé téve puszta létével is a
tekintélyuralmi rendszer működését. Ne feledjük, az Elnöki Tanácsnak
az Országgyűlést helyettesítő jogköre volt, s ha volt valami indoka
a kollektív jellegének, ez lehetett: ne egyszemélyi államfőben
mutatkozó végrehajtó szerv kerüljön a törvényhozói pozicióba. Az
imént már utaltam arra, hogy a lakosság által választott
köztársasági elnök - a maga ilyen módon megalapozott legitimitásával
- bizonyos mértékben jelenthet korlátot a parlamenti hatalom
számára. Ahogyan azonban szükség van a korlátra az egyik
viszonylatban, ugyanúgy szükség van erre a másikban is. Éppen ezért
tartom fontosnak, hogy a végrehajtó hatalom a köztársasági elnök és
a kormány között megosztva is tartalmazza, már szerkezetében is a
,,fékek és egyensúlyok,, ama rendszerét, amelyre már többször
utaltam. A köztársasági elnök természetesen nem lehet
,,protokolláris,, pozició ebben az esetben, de a kormány úgy véli,
hogy nem is ilyen elnöki intézményre van szükség. Egyéb lehetséges
jogosítványai mellett - amelyekről ,,A szabályozási elvek,, adnak
képet - a köztársasági elnök jelölné ki a miniszterelnököt, aki
azonban a parlamentnek lenne felelős, így a parlament is választaná
meg (és a miniszterelnök prezentálná kormánya tagjait, akiknek
kinevezését a parlament csupán jóváhagyná a kormány programjának
elfogadásával), a köztársasági elnök nevezné ki a bírákat (az
alkotmánybíróság tagjai és a Legfelsőbb Bíróság elnöke esetleg
elnökhelyettesei kivételével, akiket az Országgyűlés választana), ő
nevezné ki a fegyveres erők tábornokait, és ő lenne a hadsereg
főparancsnoka is.
A végrehajtó hatalom így bizonyos fokig megoszlana a kormány és
a köztársasági elnök között, úgy azonban, hogy a kormányzást
felelősen a kormány végezné, közigazgatási tevékenység irányítása
tehát nem hárulna a köztársasági elnökre.
A hatalom megosztásának e harmadik dimenziójában felmerül a
bírói hatalom belső megosztása is. (folyt.köv.)
1989. március 8., szerda 16:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|