 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata
"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú
közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából,
titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott.
A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a
tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú
vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a
jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A
Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy
főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:
SZDSZ-BM sajtótájékoztató
"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az
egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt
idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte
bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire.
Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40
tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az
úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés,
telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett
információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek,
vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely
utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."
|
|
|
|
|
|
 |
Országgyűlés - Hétfői munkanap (1. rész)
|
1990. november 12., hétfő - Újabb törvényjavaslatok és
képviselői indítványok napirendre tűzéséről döntöttek az
Országgyűlés hétfői plenáris ülésének kezdetén a képviselők.
A kormány sürgős tárgyalást kérve nyújtotta be a bíróságokról,
valamint a polgári perrendtartásról szóló törvényeket módosító
tervezetet, illetve az Európai Újjáépítési és Fejlesztési Bankban
való tagság elfogadásáról szóló határozati javaslatot. A képviselők
elfogadták, hogy mindkét tervezetet sürgősséggel tárgyalja meg a
Ház. Ugyancsak elfogadták a sürgős tárgyalást az építésügyről szóló
törvény módosítása esetében. Nem értettek viszont egyet a képviselők
azzal, hogy napirendre tűzzék három MDF-es képviselő indítványát a
vadgazdálkodásról és a vadászatról szóló törvényjavaslat tárgyában.
Ezt követően a képviselők egyetértettek a plenáris ülés
tárgysorozatával. Mindjárt döntéshozatalba fogtak: szinte
paragrafusonként határoztak a fegyveres erők és a fegyveres
testületek hivatásos állományának szolgálati viszonyáról szóló
törvényerejű rendelet módosítására vonatkozó törvényjavaslatról. Az
immár törvényerőre emelkedett előterjesztés a Belügyminisztérium
,,polgárosodását,, segíti elő, illetve bizonyos funkciók - például a
rendőrkapitányi, rendőrfőkapitányi posztok - betöltésénél a
pályázati rendszer bevezetését írja elő.
A szavazási procedúrát némiképp megnehezítette, hogy a
törvényjavaslat egyik részének elfogadásához elegendő volt az
egyszerű többség, másik részéhez viszont a jelen lévő képviselők
kétharmadának egyetértő szavazata volt szükséges. Nem könnyítette
meg a honatyák dolgát az sem, hogy a rendre sorjázó módosítványok
egyikét-másikát magyarázni kellett, mert még a belügyminiszter sem
értette: pontosan mire vonatkoznak. (folyt.köv.)
1990. november 12., hétfő 16:34
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (2. rész)
|
A tisztelt Ház ezután áttért a Társadalombiztosítási Alap 1989.
évi költségvetésének végrehajtásáról szóló törvényjavaslat
megtárgyalására. Surján László népjóléti miniszter az előterjesztést
részletezve kiemelte, hogy a TB-alap tavaly kedvező pénzügyi
mérleggel zárt: a bevételi többlet minden eddigit meghaladó, 26,9
milliárd forint volt. A mostani törvényalkotásnak végső soron
egyetlen döntési kérdése e bevételi többlet sorsának meghatározása.
A miniszter emlékeztette a képviselőket arra, hogy az összegből 15,9
milliárd forintot - az előző kormány javaslatára - az akkori
Parlament döntésével lekötöttek. A fennmaradó 9,8 milliárd forintra
pedig - mérlegelve az alap idei és jövő évi várható helyzetét, s
szem előtt tartva az ellátások biztonságos kifizetésének alapvető
követelményét - a tárca azt javasolja: helyezzék a pénzt úgynevezett
likviditási tartalékalapba. Megítélésük szerint ugyanis sem a tartós
lekötés, sem az esetleges idei felhasználás nem szolgálná a
társadalombiztosítás érdekeit. A biztonságos működéshez szükséges
likviditási tartalékolási kötelezettséget egyébként - miként Surján
László utalt rá - a hatályos jogszabályok is előírják.
Balogh Gábor (KDNP) a törvényjavaslatra két módosító indítványt
terjesztett elő, szorgalmazva, hogy a társadalombiztosítás
vagyonáról is adjanak áttekintést. A miniszter áthidaló javaslatára
- miszerint a kormány a következő társadalombiztosítási
elszámolásoknál vagyonmérleggel együtt terjeszti a tisztelt Ház elé
a társadalombiztosítás helyzetét - a képviselő mindkét módosító
indítványát visszavonta.
A törvényjavaslat általános és részletes vitájában többen
megfogalmazták: mielőbb meg kell teremteni a társadalombiztosítás
stabilitásának feltételeit, fontosnak ítélték a
társadalombiztosítási önkormányzatok mielőbbi felállítását.
Az előterjesztést végül a képviselők ellenszavazat nélkül
elfogadták. (folyt.köv.)
1990. november 12., hétfő 18:01
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (3. rész)
|
Következő napirendi pontként a családi pótlékról szóló törvény
módosításával foglalkoztak a képviselők. A Surján László népjóléti
miniszter által körvonalazott módosítás értelmében a nevelőszülőnél
elhelyezett gyermek után a nevelőszülő, az intézetben nevelt vagy
állami gondozott gyermek után az intézet vezetője, a
javítóintézetben lévő gyermek vagy a jogerős szabadságvesztés
büntetést töltő személy esetében a büntetésvégrehajtási intézet
igazgatója jogosult a családi pótlék felvételére.
A törvénymódosításról nem született döntés a plénumon, mivel a
módosító indítványokat még véleményezniük kell az illetékes
bizottságoknak.
Döntött viszont a Parlament a társadalombiztosításról szóló
törvény módosításáról. A nagy többséggel elfogadott módosítás
értelmében eltörölték a társadalombiztosításról szóló törvénynek azt
a paragrafusát, amely szerint nem kaphatnak nyugdíjat azok, akik -
bár rendelkeznek a szükséges húszéves szolgálati idővel -
munkaviszonyukat öt évnél hosszabb időre megszakították.
A munkanap bezárása előtt a törvényhozók belefogtak az
illetékekről szóló törvényjavaslat megtárgyalásába. Botos Katalin
pénzügyminisztériumi államtitkár az előterjesztést összefoglalva
megállapította: az illetékek szerkezete nem változik a jövőben sem,
hiszen továbbra is a vagyonszerzéshez kapcsolódó, illetőleg eljárási
illetéket kell fizetniük az állampolgároknak. Hozzátette azonban,
hogy mérsékelték az illetékek összegét, főként az adás-vételek
esetében. Így például a személygépkocsi vásárlásakor eddig szokásos
köbcentiméter szerint megállapított illeték helyett egységesen 500
forintot kell befizetni. További példákat sorolva az államtitkár
utalt arra is, hogy illetékmentességet élveznek a közüzemi
létesítések, valamint az értékpapírok. Végezetül azt is elmondta,
hogy a jelentős kedvezmények ellenére várhatóan nem csökken az
illetékekből származó bevétel, amelynek egyharmada az
önkormányzatoké, míg a fennmaradó hányad a költségvetésé lesz.
A törvényjavaslat általános vitájában Remport Katalin, a
Költségvetési, Adó- és Pénzügyi Bizottság előadója, majd a
továbbiakban több hozzászóló is nehezményezte, hogy a javaslat nem
tesz különbséget örökléskor, illetve ajéndékozáskor az illetékek
mértékében, holott más-más jogviszonyról van szó. Békesi László
(MSZP) ugyanakkor arra hívta fel a figyelmet, hogy az illeték
vagyonadóztatási szerepet is betölt, s éppen ezért figyelni kell
arra, hogy alkalmazásával elkerüljék a kétszeres adóztatást.
(folyt.köv.)
1990. november 12., hétfő 19:36
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Országgyűlés - Hétfői munkanap (4. rész)
|
Miután az általános vitában még több képviselő jelezte
hozzászólási szándékát, az elnöklő Szűrös Mátyás néhány perccel 19
óra után kedd reggelre elnapolta a törvényjavaslat tárgyalását.
(MTI)
1990. november 12., hétfő 19:37
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|