Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › január 19.
1989  1990
1989. november
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930123
45678910
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

A TV-hiradó és A Hét munkatársainak nyilatkozata

"A TV-hiradó és A Hét 178 tagú közössége pénteken - eddigi történetében először -, tagjai sorából, titkos szavazással főszerkesztő-helyettest választott. A Hiradó és A Hét közössége tudomásul veszi a kormány, illetve a tévé elnökségének azon jogát, hogy e két szerkesztőség első számú vezetőjét kinevezze, de kinyilvánítja azt az akaratát, hogy ezt a jövőben csak a közösséggel való konszenzusra jutással tegye meg. A Hiradó és A Hét kollektívája ragaszkodik ahhoz, hogy főszerkesztő-helyetteseit ezentúl maga választhassa meg."
SZER:

SZDSZ-BM sajtótájékoztató

"De nemcsak a vászonról tekintett ránk, nézett a szemünkbe az egykori rendőrőrnagy, hanem eljött, hogy - bármennyire megviselt idegállapotban, hajszoltan, a Cég bosszújától rettegve szinte bujkálva él is - de válaszoljon az újságírók kérdéseire. Megtudtuk tehát, hogy az utóbbi hónapokban-hetekben mintegy 40 tonnányi iratot semmisített meg a belügy. Megtudtuk, hogy az úgynevezett operatív eszközökkel - vagyis levélellenőrzés, telefon-és szobalehallgatás, vagy személy útján szerzett információkat - a szolgálatvezető Pallagi Ferenc osztályvezetőnek, vagy egyenesen Horváth István belügyminiszternek juttatta el -, mely utóbbi aztán beszámolt a kormány, vagy az MSZMP tagjainak."

Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete Strasbourg-ban (1. rész)

Baracs Dénes, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Strasbourg, 1989. november 16. csütörtök (MTI-tud) - Hat vagy kilenc hónap múlva, tehát még 1990-ben az Európa Tanács teljes jogú tagjává válhat véleményem szerint a Magyar Köztársaság - mondotta a csütörtöki csatlakozási kérelem teljesítésének várható időtartamát tudakoló egyik kérdésre válaszolva a strasbourg-i tárgyalásai befejeztével adott sajtóértekezleten Horn Gyula magyar külügyminiszter. Előzőleg elmondotta, hogy a miniszteri tanácsban rendkívül pozitívan fogadták a magyar csatlakozási kérelmet, többen méltatták a magyarországi változásokat és úgy ítélték meg, hogy igen gyors folyamat eredményeként lehet tagja a tanácsnak Magyarország.

Az MTI tudósítójának azzal a kérdésével kapcsolatban, hogy
mennyiben járul hozzá az Európa Tanácshoz való csatlakozás a hazai
folyamatok visszafordíthatatlanná tételéhez - amire Németh Miklós
üzenetében történik utalás - Horn Gyula kifejtette: a nyugat-európai
integrációs szervezetekben való tagsági viszony, illetve a velük
kötött két- és többoldalú egyezmények azt jelentik, hogy
Magyarország számára egyezményes oldalról biztosított a gazdaságilag
és politikailag fejlett országokkal való együttműködés tartóssága.
Másfelől egy-egy ilyen integrációs szervezettel való együttműködés a
majdani még szorosabb kapcsolat, a megállapodások, nem csupán új
jogokat és lehetőségeket tárnak fel, hanem egyúttal
kötelezettségeket is rónak a Magyar Köztársaságra. Olyan jogi,
nemzetközi-politikai, emberi jogi, gazdasági kötelezettségeket,
amelyek felgyorsíthatják a Magyarországi átalakulás folyamatát,
olyannyira, hogy azok ténylegesen visszafordíthatatlanná válnak -
mondotta a magyar külügyminiszter.

    Nyugati tudósítók több kérdést tettek fel az átalakulás
kockázataival kapcsolatban. A magyar diplomácia vezetője kifejtette,
hogy elsősorban a gazdasági problémákat, az általuk támasztott
feszültséget tartja veszélyesnek, ugyanis a politikai rendszer
átalakítása gyorsabban megvalósítható. A szükséges gazdasági
változások viszont egyes rétegek helyzetét tovább nehezítik. Ezzel
kapcsolatban nagyra értékelte az Európai Közösségek, az EFTA, az
Egyesült Államok magatartását, amely arról tanúskodik, hogy
felismerik ezt a veszélyt, széles körű javaslatokat tesznek a
nyugat- és a középkelet-európai országok közötti gazdasági
együttműködésre vonatkozólag. (folyt.)


1989. november 16., csütörtök 19:18


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete Strasbourg-ban (2. rész)

Az Európa Tanácshoz való csatlakozási kérelem és az Európai
Gazdasági Közösséghez való közeledés összefüggéseit firtató kérdésre
válaszolva Horn Gyula rámutatott: ha nincs is közvetlen összefüggés
a kettő között, a tanácshoz való csatlakozás jó alapot teremthet
ahhoz, hogy Magyarország a nem túl távoli jövőben szoros
együttműködést folytasson a közösséggel, illetve tagjává válhasson.
Mindaz, ami a pluralizmus, a demokrácia, a jogállamiság terén
végbemegy ma Magyarországon, megfelel az Európai Közösségeket
vezérlő politikai elveknek.

    Mennyiben lehet akadálya Magyarország Varsói Szerződésbeli
tagsága az Európa Tanácshoz való csatlakozásnak, felmerült-e ez a
kérdés - kérdezte egy tudósító.

    Ez így nem merült fel. Szerintem - mondotta Horn - a Varsói
Szerződésben való tagságunk nem zárja ki, hogy részesei legyünk az
Európa Tanácsnak, amelyben nem csak NATO-országok, de semleges
államok is vannak. VSZ-tagságunkat meg akarjuk őrizni, nem akarjuk
kétségessé tenni a szövetséghez való tartozásunkat, hiszen ez a
magyarországi változások stabilitásának egyik igen fontos feltétele.
A távlatokban egyszer, amikor a két szövetségi rendszer feloszlik -
és ez a folyamat gyorsuló ütemben végbemehet - akkor meggyőződésem
szerint el fogjuk érni a semlegességet, de ez ma nincs napirenden.
Számunkra az a lényeges, hogy a Magyar Köztársaság mint a Varsói
Szerződés tagja, maximális szuverenitást élvezzen kül- és
belpolitikai tevékenységében. Ez a szuverenitás megvan, amit jól
érzékeltet, hogy csatlakozni kívánunk az Európa Tanácshoz - fejtette
ki a magyar külügyminiszter. Horn Gyula üdvözölte és összeurópai
jelentőségűnek nevezte a 12-ek szombati párizsi csúcsmegbeszélését,
mivel annak célja a 12-ek politikájának összehangolása a
középkelet-európai változásokkal kapcsolatban.

    A magyar külügyminisztert megkérdezték, hogyan látja a német
újraegyesítés lehetőségét.

    Horn válaszában először rámutatott az NDK-ban végbemenő
változások nagy jelentőségére, az egész európai helyzet, a
kelet-nyugati viszony és főleg Közép- és Kelet-Európa, illetve
Nyugat-Európa közeledésére vonatkozólag. Megítélésem szerint -
folytatta - az újraegyesítés nincs napirenden, ami nem jelenti azt,
hogy ki kell zárni a lehetőségét is. A mai európai változásokra, az
államok között kialakult kölcsönös függőségre és egymásrautaltságra
utalva hangsúlyozta, hogy figyelembe kell venni a két világháború
után kialakult realitásokat. (folyt.)


1989. november 16., csütörtök 19:27


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Horn Gyula nemzetközi sajtóértekezlete Strasbourg-ban (3. rész)

Rendkívül fontosnak nevezte a kialakult határok tiszteletben
tartását, sérthetetlenségük garantálását. Az újraegyesítés egyik
előfeltétele a német békeszerződés megkötése, és ennek kapcsán az
NSZK-ban, illetve az NDK-ban állomásozó külföldi csapatok kivonása.
Idetartozik az is, hogy az NSZK az Európai Közösségek tagja, az NDK
a KGST-é, tehát az újraegyesítéssel kapcsolatban a két német állam
nemzetközi gazdasági státusát is tisztázni kell majd. Kiemelte annak
fontosságát, hogy az NDK-ban az átalakulási folyamatban nem a
szélsőséges elemek adják meg a hangot, hanem a józan törekvések, s
ez azt jelenti, hogy az NDK nemzetközi kapcsolatai a jövőben a
nemzetközi civilizáció normái szerint fognak alakulni. Ez talán a
legfontosabb. Számunkra ez azért is fontos, hogy
KözépKelet-Európában és az NDK-ban az átalakulás közepette meg
lehessen őrizni a stabilitást, aminek a kulcskérdése a gazdasági
stabilitás - fejtette ki a magyar külügyminiszter.

    Egy kérdésre válaszolva, amely a General Electric magyarországi
szerződéseire vonatkozott, azt hangsúlyozta: a magyar gazdasági
fejlődés szempontjából igen fontos, hogy ne csak vegyes vállalatok
és részvénytársaságok alakuljanak, hanem a fejlett tőkés vállalatok
teljes tulajdoni jogosítvánnyal vegyenek részt a magyar reformokban.
A Tungsram és a General Electric ennek jegyében kötött szerződést és
más hasonló szerződések is létrejöttek és készülőben vannak
NSZK-beli és egyéb vállalatokkal. Ha majd több száz ilyen kapcsolat
alakul ki, az igen nagy és pozitív hatással lesz a magyar gazdaságra
- mondotta. +++


1989. november 16., csütörtök 19:32


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek (12.24-90.01.31) - Jób

"Kis zsebnoteszéből találomra néhány nevet sorolt fel a megfigyelés alatt álló ellenzékiekből. Egy részük ott ült a mozi nézőterén., Mécs Imre állt fel, s dícsérte az őrnagy tettét, köszönetet mondott érte. Felszólította a titkosszolgálatiakat, hogy gyónják meg a társadalom előtt bűneiket. Sőt! Egészen biztosan most is itt vannak a teremben, jöjjenek elő, álljanak ki a fénybe - indítványozta. Kisvártatva a mozi hátsó részében állók közül néhány ismeretlen kisomfordált..."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD