|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
A Független Szakszervezetek Demokratikus Ligájának állásfoglalása az áremelések után kialakult helyzetről
"A független szakszervezetek
értékelése szerint az év elején végrehajtott brutális áremelési
hullám, hasonlóan az elmúlt 12 év év eleji kampányaihoz, nem
szolgálja sem a gazdaság egyensúlyának, sem hosszabb távú
működőképességének javítását, s félő, hogy az idei intézkedések
egyetlen végeredménye a társadalmi feszültségek spontán kirobbanása,
illetve a gazdaságban kialakult anarchisztikus állapotok további
radikális romlása lesz."
SZER, A mai nap:
Rubel-elszámolás vége?
"... a rubel-export mai leállítása semmiképpen
sem jelenti a dollár-elszámolásokra való hirtelen áttérést. Úgy
gondolom, hogy ez két dolgot jelent elsősorban. Egyfelől: a KGST
együttműködési rendszerének a teljes kudarcát, másfelől a magyar
kormány KGST politikájának csődjét, és a kapkodás újabb nagyon szép
példáját.
Az, hogy a KGST haldoklik, hogy kerékkötője a magyar piaci
mechanizmusok kibontakozásának, hogy hozzájárul a dollár-eladósodás
növekedéséhez, hogy a transzfer-rubel aktívum fokozatosan
elviselhetetlen terheket jelent a magyar gazdaság számára - már évek
óta nyilvánvaló.
A magyar kormánynak azonban nem volt, és ma sincs átfogó
koncepciója arról, hogyan kellene ezt az iszonyatot úgy kezelni,
hogy Magyarország számára a lehető legkisebb veszteséggel járjon, és
a vállalatok számára is kiszámíthatóbb közeget jelentsen."
|
|
|
|
|
|
|
A Minisztertanács közleménye a rubelexport-feltételek további
szigorításáról (1. rész)
|
1990. március 12., hétfő - Az utóbbi hetekben nőttek a rubel
elszámolású export kényszerű csökkenésével összefüggő termelési és
foglalkoztatási gondok. Ahogy a kormány megállapította: a rubel
elszámolású áruforgalom egyensúlyi és szerkezeti problémái nem
újkeletűek, gyakorlatilag 1985 óta folyamatosan napirenden vannak.
Az elmúlt években a kormányzat számos eszközzel próbálta a
vállalatokat a konvertibilis export fokozására ösztönözni, de ezek
az eszközök nem bizonyultak elég hatékonyaknak. Mivel az egyensúlyi
problémák 1989-ben felerősödtek, a kormány - a Gazdasági Kamara
bevonásával is - több esetben felhívta a vállalatok figyelmét: a
rubelexport lehetőségek - a KGST-partnerek ellentételezési
nehézségei miatt - első ízben 1989-ben, majd 1990-től kezdődően
drámai mértékben leszűkülnek. A vállalati törekvések - párosulva a
kormány engedékenységével - arra vezettek, hogy 1989 végére minden
KGST-viszonylatban aktív, összességében igen magas, 1 milliárd
rubeles követelésállomány alakult ki. Ez gyakorlatilag azt jelenti,
hogy a magyar állam mintegy kamatmentes hitelt nyújt az érintett
országoknak, ami növeli az inflációt, s rontja konvertibilis
egyensúlyi helyzetünket.
A Minisztertanács ezért nyomatékkal hangsúlyozza: a hitelben történő szállítások felfüggesztése egyik alapfeltétele annak, hogy a nemzeti pénzügyi szervezetekkel való megállapodás alapján a magyar gazdaság számára nélkülözhetetlen további konvertibilis hitelekhez hozzájuthassunk.
A kormány arra is rámutat, hogy a kialakult egyensúlyi, valamint termelési és foglalkoztatási problémákban roppant nagy a vállalati vezetés felelőssége az évek óta egyértelműen szükséges szerkezetváltás halogatása miatt, aminek következményei most már halmozottan jelentkeznek.
A kormány 1990. évi gazdasági programja, amelyet az Országgyűlés hagyott jóvá, a rubel elszámolású kivitel mintegy 20 százalékos csökkenésével számolt. Az év eleji helyzet azonban a vártnál is jóval kedvezőtlenebb, mert a környező KGST-országokban a belső politikai változások felszínre hozták a gazdasági válságjelenségeket. Szinte minden említett országban a termelés számottevően visszaesett, s a szállítókészség várhatóan tovább romlik a következő hónapokban is. Mindezek következtében a magyar aktívum tovább nőtt az év első két hónapjában. (folyt.köv.)
1990. március 12., hétfő 16:58
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|