 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
_ A Szocialista Párt elnökségének állásfoglalása az állambiztonsági szolgálat körül kialakult helyzettel kapcsolatban
"Egyetért a belügyminiszter azon kezdeményezésével, hogy
a belbiztonsági szolgálat a mai formában szüntesse be munkáját és
kerüljön a Minisztertanács felügyelete alá. Az újjászervezett
állambiztonsági szolgálat új törvény alapján, közvetlen
kormányfelügyelet alatt és parlamenti ellenőrzéssel tevékenykedjen.
A Szocialista Párt szerint az alkotmányos alapon és célszerűen
működő állambiztonsági szolgálat minden tisztességes magyar
állampolgár és párt érdekeit szolgálja.
Az elnökség visszautasítja azon vádakat, melyek szerint a
Szocialista Pártnak szerepe volt a titkos megfigyelések
elrendelésében. Pártunk megalakulása óta nem kért, nem igényelt
állambiztonsági információkat és ilyeneket nem használt fel
politikai tevékenységében."
SZER, Kommentár nélkül:
Állásfoglalások a belügyi botrányról
"Köszöntöm
hallgatóinkat, a mikrofonnál Gordon Tamás. Mai műsorunkban
folytatjuk a belügyi botránnyal kapcsolatos állásfoglalások,
dokumentumok ismertetését.
Immár két hete, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal
Demokraták Szövetsége közösen feljelentették a Belügyminisztérium
belső biztonsági szolgálatát, amiért törvénytelenül lehallgat
telefonokat, és magánszemélyeket figyel meg. A két párt január
12-ikén az eddigi vizsgálatokkal való elégedetlenségének adott
hangot a Németh Miklós kormányfőhöz intézett nyílt levélben."
|
|
|
|
|
|
 |
Interjú Glatz Ferenccel
|
-----------------------
London, 1990. január 17. (BBC, Késő esti panoráma) - Glatz
Ferenc magyar kultuszminiszter Bukarestben a magyar-román kulturális
kapcsolatokról tárgyalt Plesu kulturális és Sora közoktatási
miniszterrel. Csomagtervet terjesztett elő arról, miként helyezzék
új alapokra a kapcsolatokat.
Munkatársunk telefonon érdeklődött Glatz miniszternél a
részletekről. Ez most a Glatz Ferenccel készített teljes interjú:
- Úgy tudom, hogy egy javaslatcsomaggal érkezett Bukarestbe.
Részletesebben és pontosabban miből állt ez a magyar javaslatcsomag?
- A magyar javaslatcsomag abból állt, hogy a román forradalom új
kormányának két tagját, Plesu kulturális és Sora oktatási
minisztereket meghívtuk Budapestre, hogy itt kidolgozzunk, illetve
aláírjunk az 1990-ik évre egy kulturális, tudományos, oktatási
együttműködési szerződést.
Ismeretes, hogy Románia és Magyarország között az utóbbi 4-5
évben szinte teljesen megszakadtak az ilyen jellegű kapcsolatok, mi
tehát számolunk azzal, hogy egy hosszú távú együttműködést is ki
kell építeni, amellett egy azonnali együttműködést kívánok
kialakítani.
Mind a két miniszter elfogadta a meghívást, február 3-4-ikén
jönnek Budapestre, és addig néhány ponton még előkészítjük a majd
aláírandó megállapodást. (folyt.)
1990. január 17., szerda
|
Vissza »
|
|
- Glatz-interjú - 1. folyt.
|
Másodszor a csomagban szerepelt a romániai kultúra magyarországi
importja, mégpedig azonnali importja - ami azt jelenti, hogy mi
romániai művészeket, romániai tudósokat, írókat szeretnénk már
február és márciusban az ország különböző vidékein felléptetni és
meghívni. Ez az a pont az én időszámításom szerint, amikor valóban a
magyar társadalomban lehetőség adódik a román kultúra őszinte
megszerettetésére és ezzel a román-magyar - annyiszor áhítozott -
együttműködésnek tényleg új alapokra helyezését.
A román félnek mi ajánlottunk föl emellett olyan magyarországi
ösztöndíj-lehetőségeket is, amely ösztöndíj-lehetőségek a Romániában
netán keresett, Magyarországon viszont már beindult szakokon adnak
képzést. Láthatóan a románok részéről nagy az érdeklődés a különböző
business-school-ok, a marketingképzés, bizonyos mértékig az
agrárképzés iránt, ezekről is a konkrétumok szintjén februárban meg
fogunk állapodni.
Harmadik pontban a javaslatban szóba hoztuk a romániai magyar
nyelvű oktatás helyzetét és tájékoztatást kértünk az önálló magyar
egyetem kialakításának lehetőségéről, a közép- és alsófokú
oktatásról, valamint ami nekünk pillanatnyilag nagyon fontos, a
romániai magyar nyelvű pedagógusok magyarországi továbbképzésének
lehetőségéről és a romániai magyar diákok magyarországi
beiskolázásáról.
A román fél rendkívül szívélyesen és nagyon is pontosan a saját
iníciatíváiból kiindulva tájékoztatott bennünket, miszerint tervük
van már szeptembertől megindítani Kolozsvárott újra a Bolyai
egyetemet és ezt univerzitásként képzelik el, ami azt jelenti, hogy
a társadalomtudományos, természettudományos, művészeti és
orvosképzés egészét összefoglaló értelmiségképző egyetem
megindítására lenne lehetőség. Ehhez ők segítséget is kértek, és mi
természetesen szívesen ajánlottuk föl, hogy akár infrastruktúrával,
akár pedig magyarországi tanárok ottani tanítási lehetőségének
biztosításával anyagilag is ebben mi részt veszünk. (folyt.)
1990. január 17., szerda
|
Vissza »
|
|
- Glatz-interjú - 2. folyt.
|
A közoktatás területén nagy gondok vannak Romániában, hiszen
mind az egyházi, mind pedig a nem román nyelvű oktatás
visszaállítása épületgondokat jelent és fokozatos átalakítást kíván,
ezzel a címleten is mi fölajánlottuk, hogy amennyiben a magyar
iskolák visszaállítása, a gazdasági infrastruktúra is problémákat
okozna Romániában, abban mi, a magyar kormány azonnal is szívesen
segítünk, közreműködünk.
Nagyon pozitív volt szintén a reagálás a mi tanárképzési
javaslatunkra, megegyeztünk abban, hogy nyáron Magyarországon a
romániai magyar pedagógusok számára tanárképző továbbképző
tanfolyamokat indítunk, sőt ezeket lehetőleg úgy szervezzük, hogy a
magyarországi matematika, fizika, történelem és a többi szakos
tanárokkal együtt kerüljenek megrendezésre.
A román fél ugyanakkor fölajánlotta, hogy amennyiben nekünk erre
szükségünk van - és természetes, hogy nekünk szükségünk van - akkor
Romániában a mi nem nagylétszámú, de jól funkcionáló román nyelvű
iskolákban tanító pedagógusoknak továbbképzéséről gondoskodnak.
Negyedik pontban a javaslatunk tartalmazott azonnal megkezdődő
kultúrális és tudományos együttműködési szervezeti formáknak
kialakítását.
Mindenekelőtt javasoltuk: még február végén, vagy legkésőbb
március elején egy román-magyar történésztalálkozónak összehívását,
amely teljesen mentes legyen az eddigi szokásos és nem éppen jól
működő, vagy éppen rosszul működő úgynevezett vegyesbizottságoktól.
(folyt.)
1990. január 17., szerda
|
Vissza »
|
|
- Glatz-interjú - 3. folyt.
|
A román miniszter kollegák nagyon pontosan látják a történelem
terén tett ferdítéseknek helyét a Ceausescu-féle diktatórikus
rendszerben, tudjuk, hogy ez minálunk az ötvenes években a személyi
kultusz idején szintén így volt, és meg kell mondanom, hogy ők is
ezt az egyik legfontosabb, az agyak megvilágítása szempontjából
legfontosabb teendőnek tartották. Ebben megegyeztünk, sőt
megegyeztünk abban is, hogy a történelem tankönyveket felülvizsgáló
bizottságot küldünk ki mind a két oldalon és már a február 3-iki,
4-iki tárgyalásokra ők is konkrét listát hoznak és mi is konkrét
listát állítunk össze.
Emellett megegyeztünk abban is, hogy a két fővárosban a
kultúrális intézetek működésének azonnali megindítását és ennek
lehetőségét fölmérjük; ismeretes, hogy Bukarestben - ha most éppen
az épület meg is roggyant egy kicsit, de - ott áll a Magyar Intézet
üresen, és Magyarországon pedig - meg sem indult, de az épület
megvan - a Román Kultúrális Intézet. Ezeknek újraindítását és
megindítását apparátusaink felmérik.
Megegyezés jött létre a tekintetben is, hogy színházaink
közvetlenül, tehát a minisztériumtól akár független is, kapcsolatra
lépnek, kölcsönös meghívásokat támogat a két kormányzat, és
ugyanakkor azt is kértük és a román fél teljes és azonnali megértést
tanúsított, hogy szűnjék meg az a tilalom Romániában, amely szerint
nem lehet magyarországi újságra és folyóiratra előfizetni.
A magyar kormány viszont azonnal kész vállalni, hogy az
árkülönbözet, amely árkülönbözet a romániai és magyar újság- és
folyóiratárak között van - ezt az árkülönbözetet egy elkülönített
alapból fedezi, vagyis nyugodtan lehessen alacsony áron Romániában
Magyarországról alacsony áron újságokat, folyóiratokat megrendelni.
(folyt.)
1990. január 17., szerda
|
Vissza »
|
|
- Glatz-interjú - 4. folyt.
|
Végül pedig ötödik pontként szóba hoztuk az egyházak közvetlen
kapcsolatának lehetőségeit, mint ismeretes nálunk nincs többé
egyházügyi hivatal, az egyházak viszont Romániában még nem teljesen
illeszkedtek bele a néhány napos forradalmi kormányzati rendbe, a
román kollegák ezen a téren is a legmesszebbmenő egyetértést
mutattak, noha jelezték, hogy őnáluk az egyházak terén még eléggé
zavaros a helyzet.
Meg kell azt mondanom végül, hogy mind a két román miniszter,
akit én megismerhettem, nemcsak hogy szívélyes, nemcsak hogy
udvarias, hanem teljes mértékben európai színvonalú és európai módon
gondolkodó ember; szeretném azt is elmondani, hogy ugyanez a
véleményem a miniszterhelyettesekről is, akik között egyetemi
tanárok, szerkesztők vannak és nagyon őszintén gondolják azt, amit
én személyesen is már többször megírtam és nagyon komolyan gondolok
is, hogy az a kisebbségi politika - tehát most nem az emóciókról, az
elfogultságokról beszélek, ami az emberekben föllelhető, hanem a
politikáról, - amit Romániában folytattak az elmúlt évtizedekben,
szerves tartozéka volt annak a diktatórikus rezsimnek, ami semmiféle
kisebb közösségi szervezkedést, sem a nemzetit, sem az egyházit nem
tudta elviselni, és szerves része volt a magyarellenes "ötödik
hadoszlop" cím alatt folytatott úszítás, annak a diktatórikus
cezaromániás politikának, amelyik aztán végül is minden eszközt
megragadott arra, hogy ezt a két népet igyekezzék egymással
szembeállítani és a magyarságot, mint Románia elsőszámú
közellenségét próbálta a fejekben elültetni. (folyt.)
1990. január 17., szerda
|
Vissza »
|
|
- Glatz-interjú - 5. folyt.
|
- Miniszter úr, bár elég kevés időt töltött Bukarestben,
benyomásai szerint, hogyan értékeli a mai romániai vezetőség az
elmúlt évek, - hosszú évek - viszonylag liberális magyarországi
nemzetiségi politikáját?
- A román politika egyelőre, amit én nekem sikerült erről
megtudnom, egyelőre teljes mértékben értékeli azt a segítséget, amit
Magyarország, nemcsak a kormányzat, hanem a lakosság, a mindennapi
életben a román forradalom megsegítésére tett, és meg kell mondanom,
hogy ez az eredményes tárgyalás nem is jöhetett volna létre, ha
nincsenek azok az ezrek, tízezrek vagy százezrek, akik most tényleg
önfeláldozóan, nemcsak a romániai magyarság, hanem általában a
románok mellett szinte tüntettek adományaikkal és akcióikkal. Ezt a
románok rendkívüli módón értékelik és érzékelik is; akikkel én
beszélhettem, azok természetesen Magyarországban látják azt a
liberális országot, amelyik itt az elmúlt években, ha csak
fokozatosan és kismértékben is, de mégis előrehaladva, ha úgy
tetszik úttörő szerepet töltött, vagy tölt be a sztálini
szisztémának felbontásában.
A nemzetiségi politikáról, a magyarországi nemzetiségi
politikáról mi keveset beszéltünk, mivel mi kerülni akartuk azt a
rossz emlékű reciprocitás elvét, amelyik úgy gondolta, hogy azért
kell egy országon belül a kisebbséggel jól bánni, hogy akkor majd a
szomszédos országban is jól bánnak a mi kisebbségeinkkel, mi már az
elején megállapodtunk a kollegákkal, hogy ez mindegyőnknek, ettől
függetlenül is eltökélt szándéka. (folyt.)
1990. január 17., szerda
|
Vissza »
|
|
- Glatz-interjú - 6. folyt.
|
- Szeretnék kitérni nagyon röviden a csehszlovákiai vonatkozásra
is. Most, hogy változás állt be Szlovákiában is a politikában, és
igen erős enyhülés tapasztalható a Szovjetunióban is, várható-e,
hogy magyar részről ugyanilyen kétoldalú kapcsolatok létrejönnek?
- Pénteken utazok Pozsonyba és hasonló kérdésekről fogok
tárgyalni az ottani kormány képviselőjével is. +++
1990. január 17., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|