|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
_ A Szocialista Párt elnökségének állásfoglalása az állambiztonsági szolgálat körül kialakult helyzettel kapcsolatban
"Egyetért a belügyminiszter azon kezdeményezésével, hogy
a belbiztonsági szolgálat a mai formában szüntesse be munkáját és
kerüljön a Minisztertanács felügyelete alá. Az újjászervezett
állambiztonsági szolgálat új törvény alapján, közvetlen
kormányfelügyelet alatt és parlamenti ellenőrzéssel tevékenykedjen.
A Szocialista Párt szerint az alkotmányos alapon és célszerűen
működő állambiztonsági szolgálat minden tisztességes magyar
állampolgár és párt érdekeit szolgálja.
Az elnökség visszautasítja azon vádakat, melyek szerint a
Szocialista Pártnak szerepe volt a titkos megfigyelések
elrendelésében. Pártunk megalakulása óta nem kért, nem igényelt
állambiztonsági információkat és ilyeneket nem használt fel
politikai tevékenységében."
SZER, Kommentár nélkül:
Állásfoglalások a belügyi botrányról
"Köszöntöm
hallgatóinkat, a mikrofonnál Gordon Tamás. Mai műsorunkban
folytatjuk a belügyi botránnyal kapcsolatos állásfoglalások,
dokumentumok ismertetését.
Immár két hete, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal
Demokraták Szövetsége közösen feljelentették a Belügyminisztérium
belső biztonsági szolgálatát, amiért törvénytelenül lehallgat
telefonokat, és magánszemélyeket figyel meg. A két párt január
12-ikén az eddigi vizsgálatokkal való elégedetlenségének adott
hangot a Németh Miklós kormányfőhöz intézett nyílt levélben."
|
|
|
|
|
|
|
Szovjet nemzetiségi problémák
|
-----------------------------
München, 1990. január 17. (SZER, A mai nap) - A Kaukázuson túli nemzetiségi problémákkal Kovács Kristóf foglalkozik következő hírmagyarázatunkban:
- A peresztrojka elszánta magát az önvédelemre - hangzik a hivatalos indoklás lényege és így értékelik a döntést Washingtonban is. Az amerikai elnöki hivatal - illetve a nevében nyilatkozó Fitzwater, a Fehér Házi szóvivője - ugyanis megértéséről biztosította Gorbacsovot, mindössze annyit fűzve hozzá a kommentárhoz: remélik, hogy a szovjet csapatok nem lesznek erőszakosabbak a kelleténél.
Geraszimov, a szovjet külügyi szóvivő a rendkívüli állapot meghirdetésének bejelentésekor hangsúlyozta is, hogy az ilyenkor szokásos intézkedések: a cenzúra, a kijárási tilalom, a rendőri szervek hatáskörének ugrásszerű növekedése, egyáltalán nem mond ellent a glasznosztynak - éppen ellenkezőleg, csak így lehet elejét venni a reformokat fenyegető anarchiának.
A térségbe tegnap ötezer katona és hatezer belügyi milicista érkezett, de megerősítették az iráni határon állomásozó - a KGB-hez tartozó - határőregységeket is. A kérdés ennek ellenére elsősorban az: sikerül-e gátat vetni a további vérengzésnek?
Az egymással szemben álló felek ugyanis a jelek szerint a végsőkig elszánták magukat. Nem elégszenek meg azzal, hogy kifosztják a fegyverraktárakat, de gránátvetőket, helikoptereket, sőt Azerbajdzsánban tankokat is zsákmányoltak a rendfenntartó erőktől.
Utóbbiakat azóta sikerült visszaszerezni, de a szovjet televízióban bemutatatt felvételek tanúsága szerint a helikopterek változatlanul ott repülnek a - más kifejezés nemigen illik rá - csataterek felett, ahol az örmények és azeriek gépfegyverekkel és aknavetőkkel lőnek egymásra. (folyt.)
1990. január 17., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szovjet nemzetiségi problémák - 1. folyt.
|
De nincs béke a hátországban sem. Bakuból, Azerbajdzsán fővárosából továbbra is menekülnek az örmények - már akik tudnak. Egyes jelentések szerint az azerbajdzsáni népfront blokád alá vette a repülőteret és a pályaudvart, hogy megakadályozza a menekülést.
A népfront cáfolta ezt a hírt; mindössze néhány járatot kellett törölni - egészítették ki szűkszavúan a cáfolatot.
Baku mellett, Sztyepanakertben, Karabah fővárosában a legaggasztóbb a helyzet. Mindkét városban valóságos pogrom folyik. Fegyveres bandák vadásznak az örményekre, feldúlják a lakásaikat, fosztogatnak, gyújtogatnak és gyilkolnak. A zavargások kezdete óta már 56-an haltak meg. 28 örmény, 9 azerbajdzsáni, a rendfenntartó erők két tagja, a többieket még nem azonosították. A halottakon kívül 156 sebesültje is van a vérengzéseknek - jelentette be a moszkvai belügyminisztérium.
Az Iszvesztyija pedig arról számol be, hogy a rendfenntartó erők Karabahban több mint háromezer lőfegyvert koboztak el, és mintegy 26 ezer embert vettek őrizetbe; a lakosság egyhatodát.
A térségből érkezett jelentések, amelyeket független forrás nem erősíthetett meg, mert a külföldi újságírókat a rendkívüli állapotra hivatkozva kitiltották innen - egyértelműen polgárháborúról beszélnek, még ha Geraszimov cáfolta is a kifejezés jogosságát. (folyt.)
1990. január 17., szerda
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Szovjet nemzetiségi problémák - 2. folyt.
|
A térség másik feszült szakaszán az azerbajdzsáni-iráni határ mentén is folytatódnak a zavargások. Hamarosan szovjet küldöttség utazik Teheránba, hogy a kishatár-forgalmat szabályozó intézkedések enyhítéséről tárgyaljon - az itt élő azeriek azonban már megoldották ezt a kérdést. Már korábban lebontották a határ mintegy 200 kilométeres szakaszát, és rendszeresen átkelnek a két országot elválasztó folyón, ismerkednek az Iránban élő azeriekkel és az iráni életmóddal, majd visszatérnek.
A transz-kaukázusi polgárháború az eddigi legkomolyabb kihívás a peresztrojka , illetve Gorbacsov ellen - állítják külföldi és szovjet elemzők egybehangzóan. Az anarchia - amelyet a gazdaság egyre mélyülő válsága kísér - növelheti az erős kezű vezetés, illetve vezető iránti igényt. Ez viszont a reformok folytatását veszélyeztetheti. +++
1990. január 17., szerda
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|