|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
_ A Szocialista Párt elnökségének állásfoglalása az állambiztonsági szolgálat körül kialakult helyzettel kapcsolatban
"Egyetért a belügyminiszter azon kezdeményezésével, hogy
a belbiztonsági szolgálat a mai formában szüntesse be munkáját és
kerüljön a Minisztertanács felügyelete alá. Az újjászervezett
állambiztonsági szolgálat új törvény alapján, közvetlen
kormányfelügyelet alatt és parlamenti ellenőrzéssel tevékenykedjen.
A Szocialista Párt szerint az alkotmányos alapon és célszerűen
működő állambiztonsági szolgálat minden tisztességes magyar
állampolgár és párt érdekeit szolgálja.
Az elnökség visszautasítja azon vádakat, melyek szerint a
Szocialista Pártnak szerepe volt a titkos megfigyelések
elrendelésében. Pártunk megalakulása óta nem kért, nem igényelt
állambiztonsági információkat és ilyeneket nem használt fel
politikai tevékenységében."
SZER, Kommentár nélkül:
Állásfoglalások a belügyi botrányról
"Köszöntöm
hallgatóinkat, a mikrofonnál Gordon Tamás. Mai műsorunkban
folytatjuk a belügyi botránnyal kapcsolatos állásfoglalások,
dokumentumok ismertetését.
Immár két hete, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal
Demokraták Szövetsége közösen feljelentették a Belügyminisztérium
belső biztonsági szolgálatát, amiért törvénytelenül lehallgat
telefonokat, és magánszemélyeket figyel meg. A két párt január
12-ikén az eddigi vizsgálatokkal való elégedetlenségének adott
hangot a Németh Miklós kormányfőhöz intézett nyílt levélben."
|
|
|
|
|
|
|
Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése - Hétfőig moratórium a
minimális bérről való megállapodásra (1. rész)
|
1990. január 17., szerda - Amennyiben a szakszervezetek
hétfőn nem vétózzák meg az Országos Érdekegyeztető Tanács
megállapodását a minimális bér új összegéről, úgy február elsejétől
a legalacsonyabb munkabér 4800 forint lehet - ez a tanács
történetében formailag szokatlan döntés született az OÉT szerdai, a
Parlamentben tartott ülésén. Egyébként ezen a napon nemcsak a tanács
döntése volt rendhagyó, hanem maga az ülés is. A technika csődöt
mondott, az újságírók nem tudták a számukra fenntartott teremből
figyelemmel kísérni az eseményeket, így az utólagos tájékoztatás
helyett inkább az OÉT tagjai költöztek át a sajtó képviselőihez.
A minimális bérek új összegére a SZOT-hoz tartozó szakszervezetek képviselői azért jelentettek be hétfőig moratóriumot, mert 5100 forintos javaslatukat nem tudták elfogadtatni az OÉT többi tagjával, viszont azok 4800 forintos ajánlatában ők nem dönthettek szövetségük felhatalmazása nélkül. A Szakszervezetek Országos Koordinációs Tanácsa a jövő héten hétfőn tartja soros ülését, akkor döntenek majd arról, hogy megelégednek-e a minimális bér jelenlegi 4000 forintról 4800 forintra való emelésével. Ha igen, úgy automatikusan életbe lép az OÉT megállapodása, s február elsejétől már eszerint kell fizetni a dolgozóknak. Ugyanakkor az OÉT-en belül a Magyar Gazdasági Kamara kezdeményezésére hallgatólagos megállapodás született arról, hogy a kamara által a közeli jövőben megjelölendő néhány szakágazatban csak április elsejei hatállyal emelik a minimális bér összegét. Ezt a halasztást a kamara azért kérte, mert némely terület vállalatai egyszerűen képtelenek lennének már a jövő hónaptól magasabb szintre emelni a béreket.
A szakszervezetek által kezdeményezett általános 10 százalékos adómentes béremelési lehetőség kérdésében viszont a kormány jelentett be moratóriumot. A szakszervezetek érvelését szociális szempontból ugyan elfogadhatónak ítélték a jelenlévők, mert így, adó nélkül, még a nehezebb helyzetben lévő szervezetek is végrehajthatnának valamilyen minimális béremelést, de a kormány szerint ezt a lehetőséget jogosan kifogásolnák azok a gazdálkodók, amelyek csak súlyos többletteljesítmények árán emelnék dolgozóik fizetését ennél valamivel nagyobb mértékben. A kormány nevében Medgyessy Péter miniszterelnök-helyettes ígéretet tett arra, hogy a kérdést a Minisztertanács csütörtöki ülésén ismét áttekintik, s annak eredményétől tette függővé válaszát. (folyt.köv.)
1990. január 17., szerda 21:22
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Az Országos Érdekegyeztető Tanács ülése - Hétfőig moratórium a
minimális bérről való megállapodásra (2. rész)
|
Döntés született viszont több kritikus terület 16 százalékos adómentes béremelési lehetőségéről. Így az idén 16 százalékkal nővelhetik adózatlanul a béreket a közszolgáltatók, valamint a munkahelyi véndéglátásban és a gyermekélelmezésben tevékenykedő szervezetek. Ezt a kedvezményt nem sikerült a kereskedelmi vendéglátásban dolgozók számára is elfogadtatniuk a szakszervezeteknek. Megállapodtak abban is, hogy bár ez a döntés most lehetőséget ad a többi között a MÁV és a BKV számára is 16 százalékig a bérek adómentes emelésére, azt is megvizsgáltatják, hogy milyen más szervezeti és egyéb intézkedésekkel lehetne e szervezetek gazdálkodási színvonalát javítani, ami lehetővé tenné az ott dolgozók bérének további növelését. Ugyancsak szakértők vizsgálják annak lehetőségét, hogy milyen technikai megoldással lehetne biztosítani ezt a kedvezményes béremelési lehetőséget azoknál a vállalatoknál, amelyek tevékenységében a közszolgáltatás nem éri el az 50 százalékot.
Szakértői bizottságnak adják át a szakszervezeteknek azt a javaslatát is, hogy Bátonyterenyét, Egercsehit és Recsket, valamint azok térségét nyilvánítsák foglalkoztatási szempontból kritikus körzetté. A független szakértői bizottság véleménye alapján tárgyal majd e kérdésről ismét az OÉT.
Szó volt a kirívóan magas, teljesítmények nélküli vezetői prémiumokról is. Medgyessy Péter elmondta; e kérdésben a közeli jövőben tárgyal a kormány a gazdasági vezetők érdekképviseleti szervével. Amennyiben nem sikerül erre a kérdésre egyeztetések útján elfogadható megoldást találni, a kormány, ha szükséges, az állami tulajdonú vállalatok esetében az adminisztratív beavatkozástól sem riad vissza.
A szakszervezetek felvetették: az állam vállaljon garanciát arra, hogy még a csőd előtt álló szervezetek is hitelhez jussanak a munkabérek kifizetésére. A kormány ugyan ilyen utasítást nem adhat a kereskedelmi bankoknak, de Medgyessy Péter ígéretet tett arra, hogy keresni fogják a megoldást. A szakszervezetek részéről Nagy Sándor hangsúlyozta: amennyiben valahol is előfordul, hogy nem fizetnek bért a dolgozóknak, az alkotmánybírósághoz fordulnak, mert az elvégzett munkáért a törvény szerint is fizetni kell.
Bár a szakszervezetek más napirendek megvitatását is kérték, így például bizonyos árintézkedésekről is tárgyalni akartak, az OÉT azokat nem fogadta el, mert kívül esnek hatáskörén. (MTI)
1990. január 17., szerda 21:39
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|