 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
_ A Szocialista Párt elnökségének állásfoglalása az állambiztonsági szolgálat körül kialakult helyzettel kapcsolatban
"Egyetért a belügyminiszter azon kezdeményezésével, hogy
a belbiztonsági szolgálat a mai formában szüntesse be munkáját és
kerüljön a Minisztertanács felügyelete alá. Az újjászervezett
állambiztonsági szolgálat új törvény alapján, közvetlen
kormányfelügyelet alatt és parlamenti ellenőrzéssel tevékenykedjen.
A Szocialista Párt szerint az alkotmányos alapon és célszerűen
működő állambiztonsági szolgálat minden tisztességes magyar
állampolgár és párt érdekeit szolgálja.
Az elnökség visszautasítja azon vádakat, melyek szerint a
Szocialista Pártnak szerepe volt a titkos megfigyelések
elrendelésében. Pártunk megalakulása óta nem kért, nem igényelt
állambiztonsági információkat és ilyeneket nem használt fel
politikai tevékenységében."
SZER, Kommentár nélkül:
Állásfoglalások a belügyi botrányról
"Köszöntöm
hallgatóinkat, a mikrofonnál Gordon Tamás. Mai műsorunkban
folytatjuk a belügyi botránnyal kapcsolatos állásfoglalások,
dokumentumok ismertetését.
Immár két hete, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal
Demokraták Szövetsége közösen feljelentették a Belügyminisztérium
belső biztonsági szolgálatát, amiért törvénytelenül lehallgat
telefonokat, és magánszemélyeket figyel meg. A két párt január
12-ikén az eddigi vizsgálatokkal való elégedetlenségének adott
hangot a Németh Miklós kormányfőhöz intézett nyílt levélben."
|
|
|
|
|
|
 |
Delors - új társulást a kelet-európai országokkal (1.rész)
|
Baracs Dénes, az MTI tudósítója jelenti:
Brüsszel/Strasbourg, 1990. január 17. szerda (MTI-tud) - Az
Európai Közösségek és a közép- és kelet-európai országok, köztük
Magyarország között létrejött, illetve előkészítés alatt álló
kereskedelmi és együttműködési megállapodások felülvizsgálatát és
újtípusú társulási szerződésekké való kibővítését, az NDK-nak az
Európai Közösségekbe való bebocsátását , és a reformok útján
meginduló hat közép- és kelet-európai ország szükségleteinek
kielégítésére új, nagyszabású források felszabadítását javasolta
szerdán Strasbourgban Jacques Delors.
Az Európai Közösségek bizottságának elnöke a testület 1990 évi
munkatervét terjesztette elő az Európai Parlamentben, s elsősorban a
közép- és kelet-európai változásokból következő új, történelmi
feladatokra összpontosított nagyfontosságú, egyórás beszédében.
Rámutatott, hogy az átalakulás óriási politikai és gazdasági
kockázatokkal jár nemcsak az érintett térségre, hanem a 12 országot
tömörítő Európai Közösségekre nézve is, s ezért annak vállalnia kell
az új helyzetben ráháruló felelősséget. A közösségnek felül kell
vizsgálnia egész költségvetését.
Delors elmondotta, hogy amennyiben a közösség ugyanolyan
kritériumok alapján nyújtana segítséget a hat demokratizálódó közép-
és kelet-európai országnak - Magyarországnak, Lengyelországnak, az
NDK-nak, Csehszlovákiának, Bulgáriának és Romániának -, mint saját
elmaradottabb térségeinek, akkor ez öt-tíz éven át évi 19 milliárd
ECU-t, vagyis összesen több mint 100-200 milliárd dollárt igényelne.
Jelenleg a tizenkettek teljes közös évi költségvetése nem éri el az
50 milliárd ECU-t.
Ugyanakkor a bizottság elnöke kizárta azt a lehetőséget, hogy az
NDK-n kívül más kelet- és közép-európai ország hamarosan
csatlakozhatna a közösséghez. Hangsúlyozta, hogy demokratizálási
folyamataik törékenyek még, gazdaságuk pedig egyszerűen nem alkalmas
erre. Utalt arra, hogy Portugália, Spanyolország, Görögország is
csak sokéves előkészítés után csatlakozhatott a közösséghez.
(folyt.)
1990. január 17., szerda 15:01
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|