Rendszerváltás és az MTI

	A Független Jogvédő Szolgálat állásfoglalása a SZOT vagyonátmenetési kísérletéről (1. rész) (OS)
1990. január 17., szerda - A KISZ-ingatlanértékesítés, a Next 2000 és a SZOT most nyilvánosságra hozott vagyonátmenetési kísérlete a politikai hatásokon túl vizsgáztatja az elmúlt negyven évben felépített jogrend alappilléreit is. E kísérletek egyértelműen bizonyítják, hogy a szocialista jogrendszer magasztos eszméi a társadalmi tulajdonról, az össznépi vagyonról és a jogok - társadalmi rendeltetésnek megfelelő - gyakorlásáról üres szólamok voltak és maradtak. A törvényekben lefektetett alapelveket sem a jogalkotók, sem a jogalkalmazók nem tartják fontosnak és betartandónak. E sajátos, bár közismert szemléletmódból fakad az a tény is, hogy a hőn vágyott piacgazdálkodásra való áttérés - ma még igencsak tisztázatlan - lehetőségeinek kihasználásában éppen azok a társadalmi szervezetek járnak az élen, mely szervezetek az elmúlt években csírájában elfojtottak minden hasonló kezdeményezést. A SZOT vezetősége a szakszervezetek vagyonát zárt körű részvénytársaságba kívánja átvinni, mégpedig úgy, hogy ebben a társaságban a SZOT mint leendő részvénytulajdonos, döntő befolyást fog gyakorolni. A társasági alapszabály ugyanis ügyes trükkökkel a szavazatok 43 százalékát biztosítja a SZOT-nak, és ez az arány az elővásárlási jog gyakorlásával csak növekedhet. Könnyű belátni, hogy a társaságra vonatkozó összes érdemi döntést ebből adódóan a SZOT csúcsvezetése fogja meghozni. Ilyen döntés lehet például az, hogy a társaság vagyonából mikor és kinek adjon át véglegesen nagyobb mértékű tőkét. A nyilvánosságra került adatok, társasági alapszabály és a szindikátusi szerződés részletei bizonyítják a gazdasági hatalom átmentését. A vagyon átmentése, és a vagyon feletti rendelkezési jog szűk csoport kezébe kerülése pedig - a Független Jogvédő Szolgálat álláspontja szerint - joggal való visszaélés, ezért minden e tárgyban kötött szerződés semmis. Joggal való visszaélésnek minősül a jog gyakorlása, ha az a jog társadalmi rendeltetésével össze nem férő célra irányul (...) vagy illetéktelen előnyök szerzéséhez vezetne. Nyilvánvaló, hogy a társadalom a szakszervezet óriási méretű vagyontömegének tulajdonjogát soha nem akarta, és ma különösen nem akarja a SZOT csúcsvezetőségének rendelkezésére bocsátani. (folyt.köv.) 1990. január 17., szerda 19:22
Vissza » Folytatásokkal »