|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
_ A Szocialista Párt elnökségének állásfoglalása az állambiztonsági szolgálat körül kialakult helyzettel kapcsolatban
"Egyetért a belügyminiszter azon kezdeményezésével, hogy
a belbiztonsági szolgálat a mai formában szüntesse be munkáját és
kerüljön a Minisztertanács felügyelete alá. Az újjászervezett
állambiztonsági szolgálat új törvény alapján, közvetlen
kormányfelügyelet alatt és parlamenti ellenőrzéssel tevékenykedjen.
A Szocialista Párt szerint az alkotmányos alapon és célszerűen
működő állambiztonsági szolgálat minden tisztességes magyar
állampolgár és párt érdekeit szolgálja.
Az elnökség visszautasítja azon vádakat, melyek szerint a
Szocialista Pártnak szerepe volt a titkos megfigyelések
elrendelésében. Pártunk megalakulása óta nem kért, nem igényelt
állambiztonsági információkat és ilyeneket nem használt fel
politikai tevékenységében."
SZER, Kommentár nélkül:
Állásfoglalások a belügyi botrányról
"Köszöntöm
hallgatóinkat, a mikrofonnál Gordon Tamás. Mai műsorunkban
folytatjuk a belügyi botránnyal kapcsolatos állásfoglalások,
dokumentumok ismertetését.
Immár két hete, hogy a Szabad Demokraták Szövetsége és a Fiatal
Demokraták Szövetsége közösen feljelentették a Belügyminisztérium
belső biztonsági szolgálatát, amiért törvénytelenül lehallgat
telefonokat, és magánszemélyeket figyel meg. A két párt január
12-ikén az eddigi vizsgálatokkal való elégedetlenségének adott
hangot a Németh Miklós kormányfőhöz intézett nyílt levélben."
|
|
|
|
|
|
|
Sárkányok a Tienanmen tér felett (2.rész)
|
A kérdés, vajon miként lehet értelmezni a véres június után hatalomra került, konzervatívnak minősített kínai pártvezetés elhatározását a pekingi rendkívüli állapot megszüntetéséről. E sorok írójának személyes tapasztalata, hogy a kínaiak örülnek a számukra sok tekintetben kényelmetlen statárium eltörlésének. A sajtó szerint Li Peng bejelentését helyesléssel fogadták még a pekingi egyetemeken és főiskolákon is, bár a lakosságot a kormányfői televízió-közlés nem érte váratlanul: az üzemekben, a gyárakban, a vállalatoknál és a hivatalokban napokkal előbb tájékoztatást kaptak a készülő intézkedésről. A kínaiak számára nem az a kérdés lényege, hogy a vezetést mi késztette döntésre, hanem az, hogy az megszületett. Mégpedig anélkül, hogy rá kellett volna kényszeríteni a katonai és a polgári hatóságokat. Vagyis a kínaiak az intézkedést egyszerűen a józan ész győzelmének tekintik, ha úgy tetszik, a hatalom és a nép közötti megbékélés igazi kezdetének.
A külvilág és ezen belül a Pekingben élő és dolgozó külföldiek nagy része hajlamos kézlegyintéssel elintézni a Tienanmen tér felszabadulását. Sokan emlékeztetnek az Egyesült Államok, Japán és Nyugat-Európa gazdasági és politikai szankcióira, amelyekkel a diákmozgalom katonai letörésére válaszoltak. E vélemények szerint a szankciók szorító hatását érző kínai vezetést mindenekelőtt az késztette a rendkívüli állapot megszüntetésére, hogy kitörjön az elszigeteltségből és visszahódítsa a korszerűsítéshez oly szükséges tőkét és technikát biztosító Nyugat jóindulatát. Ha van is e feltételezésben sok igazság, a történteket mégsem lehet közönséges kozmetikai lépésnek tekinteni. Különösen azért nem, mert a rendkívüli állapotot röviddel a romániai események után oldották fel. Külföldi megfigyelők még néhány órával Li Peng bejelentése előtt is arról vitatkoztak, vajon a kínai vezetés meg mer-e kockáztatni egy ilyen lépést most, hogy a kelet-európai fejlemények hatásaként Kinában is vitathatatlan a feszültség. Nos, a történtek nem a pesszimistákat igazolták.
A hivatalos kínai propaganda hatalmas győzelemként, a belpolitikai és a társadalmi politikai egység és stabilitás meggyőző bizonyítékaként értékeli a rendkívüli állapot feloldásának bejelentését. A helyzet ismerői azonban hajlanak arra, hogy az intézkedést közeledési gesztusnak tekintsék, s nemcsak a külvilág, hanem a belső békére és nyugalomra vágyó, a Tienanmen téren sétáló és sárkányokat eregető kínai emberek felé is. +++
Éliás Béla, (Peking) MTI-Panoráma
1990. január 17., szerda 08:59
|
Vissza »
Folytatásokkal »
|
|
|
|
|
|