 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egyházi és felekezeti vezetők tanácskozó testületének nyilatkozata
"A tanácskozás résztvevői megdöbbenéssel tapasztalják, hogy
különböző politikai csoportosulások ,,ökumenikus
istentiszteleteket,, rendeznek. Hangsúlyozzák, hogy istentiszteletek
szervezése az egyházak és vallásfelekezetek erre feljogosított
képviselőinek feladata és felelőssége - figyelembe véve az
ökumenikus istentiszteletek hagyományosan kialakult rendjét.
Felhívják a lelkészeket, hogy politikai csoportok által
kezdeményezett ,,istentiszteleteken,, ne vegyenek részt, mivel az
ilyen alkalmak - a tapasztalat szerint - politikai visszaélésekre
adnak lehetőséget."
SZER, Magyar híradó:
A Czinege-ügy
"A
parlamenti vizsgálóbizottság már számos embert hallgatott meg: a
könyvet író Bokor Imrét, Biszku Bélát és Korom Mihályt, Lázár
Györgyöt és Borbándi Jánost.
Már eddig is sok mindenre derült fény, és mégis az, amit sokan a
jéghegy csúcsának neveznek, egyre elképesztőbb. Kiderült: a felelős
magyar miniszterelnök folyosói pletykákból értesült miniszterei
viselt dolgairól, fogalma sem volt a honvédelem állásáról, de
majdnem ugyanez mondható el a pártfelügyeletet ellátókról. Általános
tehát a felelőtlenség felelőssége."
|
|
|
|
|
|
 |
A magyar jogrendszer átalakítása - 1. folyt.
|
A választójogi tervezetet elsodorták az események. Nyilvánvalóan
másképpen kell lebonyolítani a választásokat, ha pártok is
indulhatnak. 1988-ban még csak két szövegtervezet között
tapasztalhattunk ilyen ellentmondást. Képzeljük el azt a helyzetet,
hogy az év végére - Pozsgay Imre előrejelzése szerint - közel 20
törvénytervezet szövege fog a szakmai és laikus szervezetek között
keringeni.
Ugyanakkor az új alkotmány munkálatai és vitái is keresztezik ezt a
sokváltozós hálót. Nem nehéz megjövendölni, hogy ebből még az
alkotmányjogászok számára is áttekinthetetlen helyzet jön létre.
Véleményem szerint a bajokat a politikai és alkotmányjogi kérdések
összekeverése okozza. Az alkotmány szövege nem szakmai ügy.
Erről is kétségeim vannak, amikor a magyar sajtóban azt olvasom,
hogy 10 tudományos munkabizottság hozzálátott az alkotmány
felülvizsgálatához, és az Igazságügyi Minisztérium máris egy
alkotmányjavaslattal állt elő. Az alapelvek még tisztázatlanok, de
a részlet-elgondolások már megvannak?
A logika ugyanaz, mint az elvetélt törvényjavaslatoknál.
Ugyanakkor, mire az új alkotmány az Országgyűlés elé kerül, ennek a
lejártatott intézménynek már nem lesz elegendő tekintélye a
meggyőző, legitimáló gesztushoz: az alkotmány kibocsátásához.
De mi az oka ennek az erőltetett menetnek? A legfontosabb
magyarázat talán az, hogy a párt reformhirdetői sem tudnak
szembenézni az új politikai helyzet kihívásaival, követelményeivel
és az új szervezetek térfoglalásával.
De a törvénykezési játszma nemcsak időhúzás. Az apparátus számára a
hosszú távú törvények a stabilitás érzetét keltik, és megnyugtató,
hogy a szabadságjogokról folytatott vitákat eddig még a közvélemény
is pozitívan fogadta.
Ugyanakkor: ha a részkérdésekben elérhető valamiféle látszólagos
egyezség, akkor az alkotmány szövegezésénél ezekből a részelemekből
lehet kiindulni, és a törvényeket építőkockaként lehet
felhasználni.
Ez az építmény azonban könnyen összeroskadhat. A valódi rendezésnek
nem a politikai látszatstabilitás megőrzésére kellene törekednie,
hanem az alaptörvény demokratikus elfogadásához kellene
feltételeket teremteni.
A mai helyzet alapeleme, hogy az új, független szervezetek -
rendezetlen jogi státuszuk miatt - nem vehetnek megfelelő súllyal
és befolyással részt az alkotmányjogi vitákban. Az Országgyűlés
felhatalmazása esetén a kormány rendeletek kibocsátásával
segíthetne ezen. Rövid úton engedélyezhetné az újonnan alakult
tömegszervezetek, pártok és szakszervezetek működését, és
biztosíthatná működésük technikai feltételeit.
Az Országgyűlés felhatalmazása alapján a választójogi törvény
rendeleti módosítása biztosíthatná az új politikai szervezetek
számára a jelöltállítás lehetőségét a következő - ugyancsak
rendeletileg előrehozott - választásokon.
Átmeneti helyzetben élünk, amelynek velejárója lehet a rendeleti
kormányzás. Ez a politikai helyzet szülte átmenetiség a közvélemény
előtt kellőképpen indokolja a rendeleti szabályozást - ha az
időleges hatályú rendeletek a demokratikus kibontakozást
szolgálják. A kérdés csak az, hogy valóban létezik-e a partnerségen
alapuló nemzeti megegyezés szándéka? Jogi és technikai megoldásokat
- meggyőződésem szerint - a törvénykezési színjáték kikerülésével
is lehet találni. +++
1989. január 11., szerda
|
Vissza »
Folytatásokkal »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.24-90.01.31) - Jób
"Január 16-án este nyolckor JÓB pontosan érkezett a filmgyárhoz, a Pasaréti útra. Felmentünk a Fekete Doboz stúdiójába, és JÓB megnézte a filmet. Rendben találta, csak egy-két kisebb kifogása volt, amin ott helyben segítettünk... Elmondtam neki, hogy január 19-én lesz a nagy nap, s azt is hol, és hány órakor... Abban maradtunk, hogy JÓB aznap fél tízre - a sajtótájékoztató kezdete előtti biztonságos másfél órával -, a Graffiti közelében lévő, kipróbáltan "tiszta" lakásra megy. Én ott várom, s megjelenik ügyvédje is, Lévai Anikó, vagy Dornbach Alajos. Ketten vállalták ugyanis az őrnagy védelmét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|