|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egyházi és felekezeti vezetők tanácskozó testületének nyilatkozata
"A tanácskozás résztvevői megdöbbenéssel tapasztalják, hogy
különböző politikai csoportosulások ,,ökumenikus
istentiszteleteket,, rendeznek. Hangsúlyozzák, hogy istentiszteletek
szervezése az egyházak és vallásfelekezetek erre feljogosított
képviselőinek feladata és felelőssége - figyelembe véve az
ökumenikus istentiszteletek hagyományosan kialakult rendjét.
Felhívják a lelkészeket, hogy politikai csoportok által
kezdeményezett ,,istentiszteleteken,, ne vegyenek részt, mivel az
ilyen alkalmak - a tapasztalat szerint - politikai visszaélésekre
adnak lehetőséget."
SZER, Magyar híradó:
A Czinege-ügy
"A
parlamenti vizsgálóbizottság már számos embert hallgatott meg: a
könyvet író Bokor Imrét, Biszku Bélát és Korom Mihályt, Lázár
Györgyöt és Borbándi Jánost.
Már eddig is sok mindenre derült fény, és mégis az, amit sokan a
jéghegy csúcsának neveznek, egyre elképesztőbb. Kiderült: a felelős
magyar miniszterelnök folyosói pletykákból értesült miniszterei
viselt dolgairól, fogalma sem volt a honvédelem állásáról, de
majdnem ugyanez mondható el a pártfelügyeletet ellátókról. Általános
tehát a felelőtlenség felelőssége."
|
|
|
|
|
|
|
Az Európai Kerekasztal 7.
|
----------------------
München, 1990. január 16. (SZER, Különműsor) - Az Európai Kerekasztalt az Osztrák Néppárt kezdeményezte. A magyar politikai élet számos személyisége vett részt és szólalt fel a tanácskozáson.
Most két interjút hallanak: Antall Józseffel, a Magyar Demokrata Fórum, és Vörös Vincével, a Független Kisgazdapárt elnökével.
- Az első nap dr. Alois Mock külügyminiszter tartott külpolitikai beszámolót arról, hogy milyen koncepció merült fel a jövő Európájával kapcsolatban. A magyar küldöttek között első helyen dr. Antall Józsefet, a Demokrata Fórum elnökét üdvözölték az értekezlet megnyitása alkalmából. Éppen ezért őt kerestem fel a Szabad Európa Rádió mikrofonjával, megkérdezvén tőle, hogy az itt hallott referátum az osztrák külügyminiszter részéről milyen fogadtatásra talált a Demokrata Fórumnál, személy szerint nálad?
- A külügyminiszter úr átfogó képet adott az európai fejlődésről, azokról az eredményekről, amelyek az 1989-es évben végbementek, és tulajdonképpen beszédében felvázolta az elkövetkező évtizedekben Európa egysége helyreállításának, vagy - még helyesebben talán - megteremtésének az útját. Úgy gondolom, hogy az osztrák külügyminiszter alkalmas erre a szerepre és alkalmas arra, hogy egy átfogó képet nyújtson, és ezzel a képpel így tulajdonképpen egyetérhetünk.
- A Demokrata Fórum egy bizonyos külpolitikai koncepciót hozott erre a konferenciára? (folyt.)
1990. január 16., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az Európai Kerekasztal - 7/1. folyt.
|
- Én úgy gondolom, hogy külpolitikai téren Magyarországon az ellenzék, sőt a jelenleg kormányon lévők jelentékeny része is hasonlóképpen gondolkodik sok mindenben. Természetesen vannak lényeges különbségek is, de én a Magyar Demokrata Fórum nevében azt tudom hangsúlyozni, hogy mi az európai integráció elkötelezett hívei vagyunk. Azt hangsúlyozom még, hogy mi az összes európai integrációs szervezethez közeledni kívánunk és ahova lehetséges, megfelelő időben belépni is szeretnénk.
Nyilvánvaló, hogy mai Európában, és főleg 1992 után az Európai Gazdasági Közösség a fő kérdés. Ahhoz kell előbb-utóbb csatlakozni, amennyiben a struktúra nem változik meg. Ennek többféle megközelítési módja van. Nyilvánvaló, hogy az első az Európa Tanácsban való részvétel, amire már maga a kormány is előterjesztést tett. Lehetséges, hogy az EFTA-n keresztül, lehetséges, hogy kétoldali asszociációs, tehát társulási lehetőséggel kell számolnunk, hasonló státussal, mint Törökország. Mindenképpen valamennyi európai szervezethez Magyarországnak közeledni kell.
Ami itt újonnan merülhet fel az eddigiektől eltérően az az, hogy a kétoldalú tárgyalások fenntartása, a kétoldalú társulás mellett egy új lehetőséget ad az, hogy az egész térségben végigment tulajdonképpen a függetlenedés és a reformpolitika. Ennek következtében a korábbi hónapokkal szemben ma megfontolható egy olyan megoldás is, ami egy bizonyos regionális együttműködésre vezethet ezek között az országok között, de ennek a regionális együttműködésnek nem kell szemben állni a Közös Piaccal és az európai integrációkkal, hanem kifejezetten annak egy előszobájaként, ahol mintegy első lépcsőben felkészülhetnek ezek az országok arra, hogy alkalmassá tegyék elmaradott gazdasági struktúrájukat a 20-25 éves előnnyel rendelkező Nyugat-Európával szemben a felzárkózáshoz. (folyt.)
1990. január 16., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az Európai Kerekasztal - 7/2. folyt.
|
A Magyar Demokrata Fórum egyértelműen elkötelezett politikai párt, amelyik a parlamentarizmuson, a szabadpiaci gazdálkodás alapján áll és az európai integrációt követi. Tehát minden olyan ostoba és primitív vád, amelyik úgy hangzott el, mintha a Demokrata Fórum valamiféle nacionalista gazdasági elzárkózási politikának lenne híve, vagy Európa integrációját ne kívánná szolgálni, minden alapot nélkülöz. Talán az sem véletlen, hogy az európai mozgalom alelnöke a Magyar Demokratra Fórum elnöke.
Úgy gondolom, hogy ezen a tanácskozáson sok minden felmerült, én az első felkért felszólaló voltam. Arról beszéltem, hogy Magyarország háromszor tett kísérletet arra, hogy a totális szovjet szisztémával szemben, és egy sztálinista szisztémával szemben az ország függetlenségét elérje. Egyszer 1945-ben, és abban a szakaszban a szabad parlamenti választások megrendezésével, ami akkor egyedülálló volt ebben a térségben. Másodszor 1956-ban, amikor fegyveres felkeléssel, vagy fegyveres felkeléssé vált küzdelemmel kíséreltük meg a politikai demokrácia megteremtését. És harmadszor most, 1988-89-ben és ez folytatódik, amikor békés eszközökkel kívánjuk megteremteni.
Azt is hangsúlyoztam, hogy Magyarország ezt a pionír szerepet, ezt az úttörő szerepet fent kívánja tartani és úgy gondolom, hogy a többi ország fejlődése ellenére mi elismerést érdemlünk ezért a magatartásért. (folyt.)
1990. január 16., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az Európai Kerekasztal - 7/3. folyt.
|
Egyben utaltam az európai szervezetekhez való csatlakozási igényünkre és arra is, hogy Walter Whitmann, a híres amerikai újságíró 1944-ben, amikor azt latolgatta a könyvében, hogy ez a térség vajon feltétlenül egyoldalú szovjet befolyás alá fog kerülni - erre komoly lehetőséget látott -, azt hangsúlyozta, hogy erre annál inkább nagyobb esély van, mert ezek az országok nem egységesek, és ha Lengyelország és Magyarország nyugatbarát lesz, akkor Csehszlovákia, Románia, Jugoszlávia feltétlen a szovjet oldalra áll.
Rámutattam arra, hogy ha ez sok mindenben igaz is volt, úgy látszik, hogy ennyi évtizedes fejlődés után most először van arra történelmi esély, hogy ez a térség egységesen lépjen fel.
- Köszönöm szépen a beszélgetést. S vajon mi magyarok mivel tudunk hozzájárulni nem is annyira ehhez a konferenciához, hanem az új európai rendhez? Van a külföldi fórumok előtt képviselhető külpolitikai koncepciónk? Ezt kérdezem elsőként Vörös Vincétől, a Független Kisgazdapárt elnökétől.
- A Kisgazdapárt részéről egyelőre nem tudok határozott választ adni erre a kérdésre, de minden bizonnyal a pártunk célja az, hogy az Európai Közösségbe beépüljön és minden tevékenységével azon lesz, hogy az elkövetkezendő választások után az új Országgyűlésben azt az irányzatot képviselje, hogy Európához tartozzon Magyarország is.
- A második kérdésem pedig az lenne, hogy személy szerint a Kisgazdapárt vezetője, a Kisgazdapárt elnöke mit vár egy ilyen nagy európai konferenciától, az Európai Kerekasztaltól? És mit adhat ez egyáltalán számotokra? (folyt.)
1990. január 16., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Az Európai Kerekasztal - 7/4. folyt.
|
- Nagy örömünkre szolgált, hogy ma nemcsak látogatóba tudtunk eljönni Ausztriába, hanem egy olyan történelmi jelentőségű európai kerekasztal-konferencián vehetünk részt, amely megnyitja az utat valóban egy új Európa létrehozására. Ezért a Független Kisgazdapárt részéről örömmel vettük azt, hogy Európa minden államából, sőt még a tengerentúlról, az Egyesült Államokból is, Japánból is jöttek képviselők erre az értekezletre, és ez olyan irányzatot mutatott a ma délelőtti tárgyalás során, hogy valóban ha összefogunk és ezeket a gondolatokat, amik ezen a konferencián elhangzottak, a kormányunkra is rá tudjuk kényszeríteni, akkor valóban az európai határok szinte leomlanak és egy közös Európa jön létre. +++
1990. január 16., kedd
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.24-90.01.31) - Jób
"Január 16-án este nyolckor JÓB pontosan érkezett a filmgyárhoz, a Pasaréti útra. Felmentünk a Fekete Doboz stúdiójába, és JÓB megnézte a filmet. Rendben találta, csak egy-két kisebb kifogása volt, amin ott helyben segítettünk... Elmondtam neki, hogy január 19-én lesz a nagy nap, s azt is hol, és hány órakor... Abban maradtunk, hogy JÓB aznap fél tízre - a sajtótájékoztató kezdete előtti biztonságos másfél órával -, a Graffiti közelében lévő, kipróbáltan "tiszta" lakásra megy. Én ott várom, s megjelenik ügyvédje is, Lévai Anikó, vagy Dornbach Alajos. Ketten vállalták ugyanis az őrnagy védelmét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|