Rendszerváltás és az MTI

	Elég volt a mézesmadzagból - Tervszerű bérgazdálkodást követelnek a Herendi Porcelángyár munkásai (1. rész)
1990. január 16., kedd - A Herendi Porcelángyárban a jelek szerint mindeddig nem állt helyre a tavaly nyáron megbomlott egyensúly. Ezt tükrözi a kedden végre megtartott szakszervezeti újjáalakuló ülés, a felmorzsolódott szakszervezet újrakezdési próbálkozása körüli kialakult huzavona és titokzatosság is. Az ülésről kizárták a sajtót; az újságirók a fűtetlen előcsarnokban toporogtak. E titkolózásnak, illetve a nyilvánosság elől való elzárkózásnak, s ugyanígy az újjáalakulásnak az előzményei a múlt év nyaráig nyúlnak vissza, ahhoz a naphoz, amikor kiderült, hogy a vállalat vezetői rendkívül magas prémiumokat vettek fel, a fizikai munkások viszont egyetlen fillért sem kaptak, holott, mint annak idején hangoztatták, a festők, a formázók és a többiek keze nyomán születik a világhírű porcelán. A felháborodott kollektíva leváltotta az egész szakszervezeti vezetést, a dolgozók százával adták vissza tagkönyvüket. Végül is mindössze háromszázan maradtak tagjai a szakszervezetnek. A többiek, mintegy ezerhétszázan, munkástanácsra bízták érdekeik védelmét. Mivel a szakszervezeti ülésről, az esetleg ott született határozatokról az újságírók végül is nem kaptak tájékoztatást, Palkovics Imrének, a vállalati munkástanács elnökének tették fel a kérdést, mi a helyzet Herenden? Palkovics Imre emlékezetett arra, hogy az elmúlt év őszére erősen elmérgesedett helyzetben az érintett felek bizalmi szavazást indítványoztak Felek Béla vállalati vezérigazgató pozíciójára vonatkozóan. A vállalati tanács ugyan csak minimális többséggel, de megszavazta a bizalmat. A dolgozók ezért cserében ígéretet kaptak arra, hogy a vállalat vezetői a már kifizetett jelentős összegen felül nem kapnak újabb prémiumot, a fizikai munkások pedig megkapják - meg is kapták - a nekik járó összeget. Már úgy tűnt, hogy ezzel minden elrendeződött, amikor újabb bomba robbant: kiderült, hogy a vállalat vezetői az említett ígéret ellenére újabb prémiumot vettek fel. Erre - hangoztatta a munkástanács elnöke - minden bizonnyal találtak, vagy találnak megtámadhatatlan jogi indokot, az ígéret megszegése azonban így is etikai vétség. Amikor ezt a munkástanács tagjai szóvátették, a vezetés rendkívüli prémiumot, kiemelt fizetésemelést helyezett kilátásba. (folyt.köv.) 1990. január 16., kedd 18:51
Vissza » Folytatásokkal »