Rendszerváltás és az MTI

	Mitterrand interjú a magyar tudósítóknak (1. rész)
Párizs, 1990. január 16. kedd (MTI-tud) - Francois Mitterrand, a Francia Köztársaság elnöke, csütörtökön kezdődő magyarországi hivatalos látogatása előtt írásban válaszolt Kis Csaba a Magyar Távirati Iroda, Keleti Miklós, a Magyar Rádió és Rózsa László, a Népszabadság párizsi tudósítójának kérdéseire. Az alábbiakban közöljük a kérdéseket és a válaszokat. Kérdés: Elnök úr, Ön újévi üzenetében említést tett arról, hogy a jövendő európai konföderációnak egy a kereskedelmet, a békét, a biztonságot garantáló közös és állandó szervezetet kellene létrehoznia. Ez a szervezet esetleg a helsinki záróokmány továbbfejlesztése lenne, vagy valamilyen új keret, - avagy a már meglévő nyugat-európai intézményekhez való társulás? Válasz: a helsinki tanácskozás zárónyilatkozatában foglalt elvek immár tizenöt éve hatnak ösztönzőleg földrészünk államainak politikai, gazdasági és kulturális kapcsolataira. Az eljövendő európai konföderációnak ezt kell kiinduló pontul vennie. Számításba kell ugyanakkor vennie azt is, ami Európában már végbement az államok közeledése, együttműködése terén, különösen a gazdasági területén. Túl korai lenne még azonban, ha már most pontos keretekhez kötnénk magunkat. Ennek a konföderációnak hivatása rendkívül széles körű lesz: ezért is szóltam annak idején a biztonságról és a gazdasági cseréről, mivel ez, mint Önök is láthatják, túlmegy a puszta kereskedelmi kapcsolatokon. A konföderáció hivatása lesz az, hogy néhány nagy feladat megoldására egyesítse Európa államait, amelyek mesterséges megosztottsága ezzel megszűnik. Amint azonban azt 1989. december 31-i nyilatkozatomban is mondottam, mindez azt feltételezi, hogy teljesen végigjárják a demokráciához vezető utat. (folyt) 1990. január 16., kedd 13:54
Vissza »

	Mitterrand-interjú a magyar tudósítóknak (2. rész)
Kérdés: az európai konföderációhoz vezető úton mi lenne a két meglévő katonai tömb, a NATO és a Varsói Szerződés jövője? Fennmaradnának? Átalakulnának politikai szervezetté? Megszűnnének? Válasz: ne siessük el a dolgokat, ne vágjunk elébük. Ezek a szövetségek fennállnak, s nem készek még önmaguk feloszlatására. A biztonság terén megítélésem szerint jelenleg az a legfontosabb, hogy folytassuk az európai államok mindegyike által kifejtett erőfeszítéseket a hagyományos erők új egyensúlyának, mégpedig a jelenleginél jóval alacsonyabb szinten megvalósuló egyensúlyának kialakítására. Napjaink eseményei minden eddiginél jobban segítik elő ennek a követelménynek megválaszolását, s a magam részéről tiszta szívemből kívánom, hogy ez még az idén egyezményhez vezessen. Kérdés: a közép- és kelet-európai országok többsége gazdaságilag kivérzett állapotban van, s taprallásukhoz nemzetközi támogatásra van szükségük. Nem kell-e azonban attól tartaniok, hogy ilyen módon nagyhatalmi befolyási vetélkedések szinterévé válhatnak, vagy éppen erősen egyoldalú nagyhatalmi befolyások születnek újjá ebben a térségben? Válasz: az önök által említett veszély valóságos, de nem kell túlbecsülni azt. Kelet-Európa országainak szükségletei gazdasági, pénzügyi téren, a szakképzés területén rendkívül fontosak. Van tehát hely a cselekvésre mindenki számára, aki hozzá akar járulni a térség demokratikus és gazdasági kibontakozásához. Az is igaz azonban, hogy el kell kerülnünk a befolyásért vívott harcot, mert az a rendelkezésre álló eszközök elpazarlását, helytelen felhasználását váltaná ki. Az erőfeszítések leghatékonyabb összehangolásának igénye ösztönözte a heteket, amikor az 1989. júliusában elnökletemmel megtartott párizsi csúcstalálkozójukon az Európai Közösségek Bizottságára ruházták a felelősséget Magyarország és Lengyelország megsegítésének koordinálásáért. Ez a mechanizmus már működik, - 24 országot fog össze, - s ennek kell megoldania az önök által is említett akadályok elkerülését. Az európai újjáépítési és fejlesztési bank, amelynek létrehozását októberben javasoltam, s amelynek megalapozása most van folyamatban, határozza meg majd azt a támogatást, amelyre Közép- és Kelet-Európa országainak szükségük van gazdaságuk talpraállításához. (folyt.) 1990. január 16., kedd 14:09
Vissza »

	Mitterrand-interju a magyar tudositóknak 3. (1.rész)
Kérdés: Újévi köszöntőjében ön azt mondotta: ,,Vagy robbanáshoz vezet el a tendencia, folytatódik a szétaprózódás, s akkor ismét 1919 Európájában találjuk magunkat, a jól ismert következményekkel, vagy felépül Európa,,. Számunkra nem közömbös a határainkon túl élő magyarság sorsa és a jövő Európát csak az emberi és nemzeti kisebbségi jogok demokratikus biztosításával tudjuk elképzelni. Számíthatunk-e Franciaország támogatására és befolyására, hogy e kérdéseket a barátság és a megértés szellemében rendezhessük szomszédainkkal? Válasz: A kisebbségek jogainak tiszteletben tartása meghatározó jelentőségű, ha el akarjuk kerülni azt, hogy megkérdőjelezzék a versailles-i szerződéstől, vagy a második világháború után létrejött megállapodásoktól örökölt határokat, - még akkor is, ha ezek a szerződések és megállapodások tökéletlenek is. Ebben minden európai ország egyetértett a helsinki tanácskozáson. Magától értetődő, hogy ahol kisebbségek vannak, azoknak jogaik teljes birtokában kell élniök. Ha nem fordítunk figyelmet jogos igényeikre, akkor kitesszük magunkat az olyan területi reviziós követeléseknek, amelyek veszélyeztetik a stabilitást és a békét. Kérdés: Milyennek látja ön, Elnök úr a kilencvenes évek Európájában a baloldaliság lényegét, a demokratikus szocializmus céljait? Válasz: Nem haszontalan, ha felidézzük a történelmet: az, hogy a nyugat-európai társadalmak ma irigylésre méltó modellt jelentenek, a szocialisták évszázados harcának köszönhető. A szociális törvénykezés, a közoktatás, az anyagi juttatások rendszere, az élet egy bizonyos minősége ma nyilvánvaló evidenciának tűnik, ám ezt azoknak az embereknek harca vívta ki, akik hittek az igazság és a szolidaritás eszméiben. Amikor most a kelet-európai országokban egy mozgalom munkálkodik azért, hogy csatlakozzanak a demokratikus szocializmushoz, még bőségesen van tér a tevékenységre. Sokat kell még tenni azért, hogy csökkentsék az egyenlőtlenségeket, segítsenek a hátrányos helyzetűeken, az eddiginél szolidárisabb társadalmat építsenek. És hogyan is felejtkezhetnénk el arról a többmilliárd emberről, akik ma a dél országainak nevezett államokban továbbra is mások által elnyomottak? Nem képzelhető el, hogy a természetes folyamatok önmagukban is elegendőek az ilyen igazságtalanság eltüntetésére. A demokratikus szocializmus tehát meghatározó szerepet tölt be a humánusabb társadalom megteremtésében. (folyt.) 1990. január 16., kedd 14:30
Vissza »

	Mitterrand-interjú a magyar tudósítóknak (4. rész)
A vad kapitalizmus, a piac dzsungele és a totalitáriánus kommunizmus között van harmadik út: a demokratikus szocializmusé, amely egyesíti a szabadságot és az igazságosságot. Kérdés: a Francia Köztársaság elnökeként ön immár másodszor látogat Magyarországra. Hogyan látja kapcsolataink alakulását a két látogatás között, s mit vár jelenlegi útjától? A Magyarországon bekövetkezett politikai és gazdasági változások fényében milyen új lehetőségeket lát kapcsolataink további fejlesztésére? Várható-e az úttól a Magyarország számára olyannyira szükséges gazdasági együttműködés bővülése? Válasz: Magyarországgal immár hosszú idő óta igen jók a kapcsolataink, amint azt a két ország felelős kormányzati tisztségviselőnek gyakori és rendszeres kölcsönös látogatásai is bizonyítják. Franciaország mindig figyelemmel kísérte Magyarország saját álláspontját és pozitívan válaszolt arra a fogadtatásra, amelyben az önök országában a külföldi vállalkozások részesültek. Megelégedésre szolgálnak azok az eredmények, amelyeket a kereskedelem és a közös vállalkozások terén értünk el. Az új fejlemények, Magyarország politikai és gazdasági útválasztása következtében még többet tudunk és akarunk tenni. Franciaország az Európai Gazdasági Közösség tagjaként támogatta a Magyarország által kért egy milliárd dolláros készenleti hitel folyósításának elvét. De vannak fejlemények a kétoldalú kapcsolatok terén is. Remélem, hogy utazásom, amelyre a gazdasági tárcákért felelős miniszterekből, üzletemberekből, ipari vezetőkből álló küldöttség kísér el, új távlatokat nyit meg együttműködésünk előtt gazdasági és természetesen ipari, bankközi, kulturális téren és a szakemberképzésben is. +++ 1990. január 16., kedd 14:36
Vissza »