|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egyházi és felekezeti vezetők tanácskozó testületének nyilatkozata
"A tanácskozás résztvevői megdöbbenéssel tapasztalják, hogy
különböző politikai csoportosulások ,,ökumenikus
istentiszteleteket,, rendeznek. Hangsúlyozzák, hogy istentiszteletek
szervezése az egyházak és vallásfelekezetek erre feljogosított
képviselőinek feladata és felelőssége - figyelembe véve az
ökumenikus istentiszteletek hagyományosan kialakult rendjét.
Felhívják a lelkészeket, hogy politikai csoportok által
kezdeményezett ,,istentiszteleteken,, ne vegyenek részt, mivel az
ilyen alkalmak - a tapasztalat szerint - politikai visszaélésekre
adnak lehetőséget."
SZER, Magyar híradó:
A Czinege-ügy
"A
parlamenti vizsgálóbizottság már számos embert hallgatott meg: a
könyvet író Bokor Imrét, Biszku Bélát és Korom Mihályt, Lázár
Györgyöt és Borbándi Jánost.
Már eddig is sok mindenre derült fény, és mégis az, amit sokan a
jéghegy csúcsának neveznek, egyre elképesztőbb. Kiderült: a felelős
magyar miniszterelnök folyosói pletykákból értesült miniszterei
viselt dolgairól, fogalma sem volt a honvédelem állásáról, de
majdnem ugyanez mondható el a pártfelügyeletet ellátókról. Általános
tehát a felelőtlenség felelőssége."
|
|
|
|
|
|
|
Magyar-japán kereskedelmi kapcsolatok (1. rész)
|
1990. január 14., vasárnap - Kaifu Tosiki japán
miniszterelnök magyarországi látogatása előtt a két ország közötti
kapcsolatok alakulásáról érdeklődött Medvegy Magdolna, az MTI
munkatársa a Kereskedelmi Minisztériumban. Kereskedelmi forgalmunk
az utóbbi években kedvezően alakult, viszont nem lehetünk
elégedettek a tartós együttműködési kapcsolatok terén elért
eredményekkel - így summázható a tárca illetékeseinek véleménye.
Japán immár három esztendeje biztosítja hazánk számára az általános vámkedvezményt (GSP), ennek köszönhetően exportunk évről évre növekszik, s tavaly mintegy 130 millió dollár volt. Kivitelünk áruszerkezete lényegében nem változott az elmúlt évek során. Az export többségét - mintegy 80 százalékát - anyagok, illetve félkésztermékek teszik ki. Ezek között a legjelentősebbek az alumínium- és acéltermékek, gyógyszeripari alapanyagok; az export kisebb hányada fogyasztási cikk, elsősorban textíliák és izzólámpák. A kivitel mintegy 8 százalékát képviselő mezőgazdasági és élelmiszeripari termékek zöme szesz, paprika, libamáj, bor és toll.
A közvetlen áruforgalom mellett jelentős mértékű a nagy japán kereskedőházak közreműködésével lebonyolított harmadik piacokra irányuló magyar export; ennek értéke évente megközelíti a 60 millió dollárt. Áruszerkezete a közvetlen exportéhoz hasonló.
A kereskedelmi kapcsolatok erősödése, és részben a magyarországi importliberalizáció eredményeként több évi stagnálás - illetve időnként csökkenés - után az elmúlt évben a Magyarországra irányuló japán export is számottevően nőtt. Előzetes becslések szerint értéke 165 millió dollár volt. A Japánból származó magyar import túlnyomórészt gépekből és berendezésekből, illetve elektronikai alkatrészekből, vegyipari és gyógyszeripari alapanyagokból áll. A fogyasztási cikkek részaránya viszonylag alacsony, mindössze 10 százalék.
Magyar és japán vállalatok között ipari kooperációk elsősorban a gyógyszergyártás területén alakultak ki, ahol jelentős kutatási és fejlesztési együttműködést sikerült a világ élvonalába tartozó nagy japán gyógyszergyárakkal létrehozni. Egyéb területeken számottevő termelési kooperációk nem alakultak ki a japán cégekkel. Az évtized elején megkezdett együttműködések - elsősorban a szórakoztató elektronikában - nem bizonyultak életképesnek. Még kevesebb eredménnyel jártak a harmadik piacokon létesítendő termelési együttműködésekre vonatkozó kezdeményezések. (folyt.köv.)
1990. január 13., szombat 22:05
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
Magyar-japán kereskedelmi kapcsolatok (2. rész)
|
Vegyesvállalatok alapításában, magyarországi tőkeberuházásokban a japán vállalatok mind ez ideig meglehetős óvatosságot mutattak. A nyolcvanas évek elejétől ez a tartózkodás némileg oldódott, amit a meglévő közös vállalatok fémjeleznek, számuk azonban elenyésző az újonnan alakuló egyéb külföldi tőkeérdekeltségű vállalkozások között. 1979 és 1989 között mindössze öt vegyesvállalat jött létre. A folyamatban lévő tárgyalások közül az egyik legjelentősebb a Suzuki személygépkocsi-összeszerelő vegyesvállalat terve, amelyet az elképzelések szerint mintegy 140 millió dolláros japán beruházással létesítenek.
A japán miniszterelnök látogatása során előreláthatólag keretszerződést írnak alá a Toyota céggel. Ennek alapján a teljes magyar mentőautóparkot lecserélik Toyota gépkocsikra. Az elképzelések szerint 1990-ben 200, 1991-ben és 1992-ben 300-300, 1993-ban és 1994-ben 250-250, összesen tehát 1300 mentőautót szállít a japán cég. A gépkocsikat hazai gyártású berendezésekkel, műszerekkel szerelik majd fel. (MTI)
1990. január 13., szombat 22:07
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.24-90.01.31) - Jób
"Január 16-án este nyolckor JÓB pontosan érkezett a filmgyárhoz, a Pasaréti útra. Felmentünk a Fekete Doboz stúdiójába, és JÓB megnézte a filmet. Rendben találta, csak egy-két kisebb kifogása volt, amin ott helyben segítettünk... Elmondtam neki, hogy január 19-én lesz a nagy nap, s azt is hol, és hány órakor... Abban maradtunk, hogy JÓB aznap fél tízre - a sajtótájékoztató kezdete előtti biztonságos másfél órával -, a Graffiti közelében lévő, kipróbáltan "tiszta" lakásra megy. Én ott várom, s megjelenik ügyvédje is, Lévai Anikó, vagy Dornbach Alajos. Ketten vállalták ugyanis az őrnagy védelmét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|