|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Egyházi és felekezeti vezetők tanácskozó testületének nyilatkozata
"A tanácskozás résztvevői megdöbbenéssel tapasztalják, hogy
különböző politikai csoportosulások ,,ökumenikus
istentiszteleteket,, rendeznek. Hangsúlyozzák, hogy istentiszteletek
szervezése az egyházak és vallásfelekezetek erre feljogosított
képviselőinek feladata és felelőssége - figyelembe véve az
ökumenikus istentiszteletek hagyományosan kialakult rendjét.
Felhívják a lelkészeket, hogy politikai csoportok által
kezdeményezett ,,istentiszteleteken,, ne vegyenek részt, mivel az
ilyen alkalmak - a tapasztalat szerint - politikai visszaélésekre
adnak lehetőséget."
SZER, Magyar híradó:
A Czinege-ügy
"A
parlamenti vizsgálóbizottság már számos embert hallgatott meg: a
könyvet író Bokor Imrét, Biszku Bélát és Korom Mihályt, Lázár
Györgyöt és Borbándi Jánost.
Már eddig is sok mindenre derült fény, és mégis az, amit sokan a
jéghegy csúcsának neveznek, egyre elképesztőbb. Kiderült: a felelős
magyar miniszterelnök folyosói pletykákból értesült miniszterei
viselt dolgairól, fogalma sem volt a honvédelem állásáról, de
majdnem ugyanez mondható el a pártfelügyeletet ellátókról. Általános
tehát a felelőtlenség felelőssége."
|
|
|
|
|
|
|
RMDSZ - marosvásárhelyi tanácskozás
|
B.Walkkó Ggyörgy, az MTI tudósítója jelenti:
Marosvásárhely, 1990. január 13. szombat (MTI-TUD) -
Marosvásárhelyen szombat délelőtt megkezdődött a Romániai Magyar
Demokrata Szövetség első országos küldöttértekezlete. A nagy
jelentőségű tanácskozásra 17 megyéből érkeztek küldöttek - közöttük
olyan személyiségek, mint Tőkés László és Sütő András.
Domokos Gézának, a RMDSZ ideiglenes intéző bizottsága vezetőjének elnökletével tartott tanácskozáson megvitatjákk annak az elvi nyilatkozatnak a tervezetét, amelyet az ideiglenes intéző bizottság dolgozott ki. A tervezet leszögezi: a romániai magyarság cselekvő részese volt a diktatórikus rendszer megdöntésének és cselekvőn részt kíván venni az ország új alapokon szerveződő demokratikus és pluralista társadalmának kialakításában. Hangoztatja: a magyar nemzeti kisebbség tényleges jogegyenlőségben akar élni a román néppel és ezért az egyéni és kollektív jogok érvényesítéséért száll síkra.
A vitára bocsátott nyilatkozat-tervezet rámutat: nem követjük el azt a hibát, amelyet a megelőző korszakok kisebbségi szervezetei elkövettek, vagyis nem folytatjuk a félmegoldások, a hátrányos egyezkedések és a fokozatos lemondások politikáját. Az ideiglenes intéző bizottság javaslata szerint a szövetség nem pártként, hanem a romániai magyar nemzetiség érdekképviseleti szerveként fejti ki tevékenységét és így jelölteket állít a tavasszal tartandó demokratikus választáson.
A dokumentum több fejezetben tárgyalja a magyarság előtt álló feladatokat és programokat. Ezek között kifejti, hogy különösen sok a tennivaló, a pótolnivaló az oktatás területén. Ezért szorgalmazza az anyanyelvi oktatás megvalósítását az óvodától az egyetemekig és sürgeti a kolozsvári Bolyai egyetem visszaállítását. +++
1990. január 13., szombat 11:04
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
RMDSZ - marosvásárhelyi tanácskozás (1. rész)
|
B.Walkó György, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Marosvásárhely, 1990. január 13. szombat /MTI-tud./ - A
Romániai Magyar Demokrata Szövetség első országos
küldöttértekezletét szombaton rendezték meg Marosvásárhelyen.
Tizenhét megyéből több mint kétszáz küldött tanácskozott a romániai
magyarság időszerű feladatairól és problémáiról.
Domokos Gézának, a RMDSZ Ideiglenes Intéző Bizottsága elnökének vezetésével rendezett küldöttértekezleten beterjesztették azt a nyilatkozat-tervezetet, amely programot jelöl és célokat összegez.
Az elvi nyilatkozat fontosabb fejezeteit Domokos Géza ismertette. Külön kitért arra, hogy a Nemzeti Parasztpárt, amely a leggyorsabban szerveződő politikai erő, kiterjeszti propagandáját a kisebbségekre, így Székelyföldön is megpróbál híveket toborozni. Rámutatott arra, hogy a szövetség számára nem fogadható el a jelenlegi választási törvényjavaslat, amely területi képviseleti elvet szorgalmaz. Ebben az esetben ugyanis Kovászna és Hargita megye kaphatna csak képviselői helyeket a többségi elv alapján, ezért az RMDSZ a listás modellt szorgalmazza.
Szólt a közelmúltban Kolozsváron tartott tanácskozáson elhangzott javaslatokról s ennek alapján nemzeti kisebbségként határozta meg a romániai magyarságot, nem pedig együttélő nemzetiségként vagy társnemzetként.
Megemlítette, hogy a területi autonómiával kapcsolatban többféle értelmezés létezik, és a vita során alakul ki majd a végleges álláspont. Ezt követően hosszabb ügyrendi vitára került sor, amelyben tisztázták a részvétel jogát. Többen ugyanis úgy vettek részt a tanácskozáson, hogy nem rendelkeztek érvényes mandátummal, mivel olyan területről érkeztek, ahol nem volt mód küldöttértekezlet tartására. Minden ilyen küldött számára - többségi szavazással - biztosították a részvétel jogát.
Óriási tapsvihar tört ki a teremben, amikor megérkezett a tanácskozásra Tőkés László. A református lelkész elfoglalta helyét az Ideiglenes Intéző Bizottság tagjainak sorában, és rövid beszédben üdvözölte a küldöttértekezletet. Kitért arra, hogy egyházkerületének elöljárója, a püspök-helyettes, telefonon utasítást adott a lelkészeknek, hogy templomaikban ne adjanak helyet az RMDSZ alakuló gyűléseinek. (folyt.)
1990. január 13., szombat 18:57
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
RMDSZ-marosvásárhelyi tanácskozás (2. rész)
|
Szilágymenyőn ezt nem vették figyelembe, és megtartották az alakuló gyűlést. ,,Az alulról jövő kezdeményezések szellemében hozom a menyői gyülekezet és a szövetség üdvözletét, s ezzel kívánom köszönteni a küldöttértekezletet,, - mondotta Tőkés László.
A tanácskozáson ismertették a lvovi magyarok szövetségének Szilveszterkor keltezett üzenetét, valamint a Magyarok Világszövetségének, a Magyar Televíziónak és a Magyar Távirati Irodának az RMDSZ-hez küldött üdvözletét.
Felszólalt a tanácskozáson Pálfalvi Attila közoktatásügyi miniszterhelyettes, aki bejelentette: Kolozsváron rövidesen felszabadítják a pártiskola épületét. Ode helyezik át azokat a román osztályokat, amelyeket régi kolozsvári líceumokban, magyar iskolákban indítottak néhány évvel ezelőtt. Ősztől ismét megkezdi munkáját Kolozsváron a Bólyai egyetem. Ehhez az egyetemhez kapcsolódna önállóságát megtartva a többi magyar felsőoktatási intézmény, így a marosvásárhelyi orvosi egyetem, a Szentgyörgyi István színművészeti főiskola, a kolozsvári zenei és képzőművészeti főiskola, valamint az állatorvosi és a magyar műszaki felsőiskola. Rámutatott arra, hogy a diktatúra idején a nemzetiségi oktatás szenvedte el a legtöbb csapóst. Marosvásárhelyen az orvosi egyetemen öt év alatt 90-ről 15-re csökkent a felvett magyar hallgatók száma. Közölte, hogy szorgalmazni fogják a Havasalföldre és Moldvába kihelyezett magyar tanárok erdélyi elhelyezkedését és helyt adnak azoknak a törekvéseknek is, hogy a közelmúltban Erdélybe vezényelt román pedagógusok visszatérhessenek a Regátba, ha erre igényt tartanak.
Kijelentette: számos jelzésünk van arra, hogy ezek a román pedagógusok haza szeretnének menni. Elmondta, hogy egyharmaddal növelni kell a tanárok létszámát, és kérte, hogy mielőbb térjenek vissza hivatásukhoz a jelenleg más területeken dolgozó pedagógusok. Szólt arról is, hogy már nem érvényes a ,,röghöz kötöttség,, , tehát az értelmiségnek nem kötelező az állandó lakhelyen munkát vállalnia.
A tanácskozás zárt üléssel, majd sajtótájékoztatóval ért véget. +++
1990. január 13., szombat 19:09
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
RMDSZ - marosvásárhelyi tanácskozás
|
B.Walkó György, az MTI kiküldött tudósítója jelenti:
Marosvásárhely, 1990. januar 13. szombat /MTI-tud/ - A
Romániai Magyarok Demokratikus Szövetségének zárt ülését követően
sajtótájékoztatóra került sor. Ezen Horváth Andor, az RMDSZ
ideiglenes intéző bizottságának tagja közölte: a küldöttértekezleten
részletes tartalmi és terminológiai kérdésekről folyó vitára került
sor, de mindvégig jó hangvétellel. A felszólalásokból kicsendült az
egységre törekvés. A még vitatott és nyitvahagyott kérdésekről a
közeljövőben megtartandó országos kongresszus hoz döntéseket.
Kibővítették az eddig 11 tagból álló ideiglenes intéző bizottságot
50 tagúra, s beválasztották a testületbe a megyei és helyi szervek
vezetőit is. Szólt arról, hogy már mindenütt megalakultak a helyi
szervezetek. A taglétszámra vonatkozóan még nincsenek összesített
adatok, de a legtöbb helyi bizottság tagsága ezreket fog át. A
tagdíj önkéntes lesz, de nem lehet havi 5 lejnél kevesebb.
Elfogadták azt a javaslatot, hogy a szövetségnek pártoló tagséga is
lehessen.
Az RMDSZ - amelynek székhelye esetleg Erdélyben lesz - azért nem alakul át párttá, hogy még nyitottabb maradjon minden társadalmi réteg számára. Hozzátette: nem tekinthet el a szövetség olyan jelkép értékű kiváló személyiségtől, mint példaul Tőkés László. Említést tett arról, hogy az ideiglenes intéző bizottság megkezdte a tájékozódó jellegű párbeszédet különböző szövetségekkel és politikai pártokkal. Tárgyalt már a Nemzeti Parasztpárt képviselőivel és a Csoportosulás a Társadalmi Párbeszédért elnevezésű, főként értelmiségiekből álló független szervezettel.
Horváth Andor kérdésekre válaszolva elmondta: a be- és kitelepítés problémájával kapcsolatban a szövetségnek az az elvi álláspontja, hogy mindazoknak, akik az önkényes intézkedések miatt kényszerültek más vidékekre, a visszatérését várják eredeti lakhelyükre, a betelepültek esetében pedig a döntést az érdekeltekre bízzák.
Oktatási kérdésekről szólva közölte: az eddigi 40-ről 25 fős osztálylétszámokra térnek át, s megszűnik az egyetemi végzés utáni hároméves kötelező kihelyezés rendszere. Bejelentette: határoztak arról, hogy minden községben és városban összegyűjtik a dokumentumokat és megírják a forradalom krónikáját.
A küldöttértekezlet elé terjesztett nyilatkozattervezetet kiegészítésekkel és változtatásokkal elfogadták és a dokumentumot a napokban nyilvánosságra hozzák.+++
1990. január 13., szombat 21:02
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
|
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.24-90.01.31) - Jób
"Január 16-án este nyolckor JÓB pontosan érkezett a filmgyárhoz, a Pasaréti útra. Felmentünk a Fekete Doboz stúdiójába, és JÓB megnézte a filmet. Rendben találta, csak egy-két kisebb kifogása volt, amin ott helyben segítettünk... Elmondtam neki, hogy január 19-én lesz a nagy nap, s azt is hol, és hány órakor... Abban maradtunk, hogy JÓB aznap fél tízre - a sajtótájékoztató kezdete előtti biztonságos másfél órával -, a Graffiti közelében lévő, kipróbáltan "tiszta" lakásra megy. Én ott várom, s megjelenik ügyvédje is, Lévai Anikó, vagy Dornbach Alajos. Ketten vállalták ugyanis az őrnagy védelmét."
|
|
|
|
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
|
|