Rendszerváltás és az MTI
mti.hu1990 › január 16.
1989  1990
1989. november
HKSzeCsPSzoV
303112345
6789101112
13141516171819
20212223242526
27282930123
45678910
1989. december
HKSzeCsPSzoV
27282930123
45678910
11121314151617
18192021222324
25262728293031
1234567
1990. január
HKSzeCsPSzoV
25262728293031
1234567
891011121314
15161718192021
22232425262728
2930311234
Az oldalon látható MTI hírek és fotók az Magyar Távirati Iroda korabeli hírkiadásából származnak. További információt itt talál.
Keresés az MTI
hírekbenképekben
Összes MTI-hír
Ezt mondták a rádiók
OS:

Egyházi és felekezeti vezetők tanácskozó testületének nyilatkozata

"A tanácskozás résztvevői megdöbbenéssel tapasztalják, hogy különböző politikai csoportosulások ,,ökumenikus istentiszteleteket,, rendeznek. Hangsúlyozzák, hogy istentiszteletek szervezése az egyházak és vallásfelekezetek erre feljogosított képviselőinek feladata és felelőssége - figyelembe véve az ökumenikus istentiszteletek hagyományosan kialakult rendjét. Felhívják a lelkészeket, hogy politikai csoportok által kezdeményezett ,,istentiszteleteken,, ne vegyenek részt, mivel az ilyen alkalmak - a tapasztalat szerint - politikai visszaélésekre adnak lehetőséget."
SZER, Magyar híradó:

A Czinege-ügy

"A parlamenti vizsgálóbizottság már számos embert hallgatott meg: a könyvet író Bokor Imrét, Biszku Bélát és Korom Mihályt, Lázár Györgyöt és Borbándi Jánost. Már eddig is sok mindenre derült fény, és mégis az, amit sokan a jéghegy csúcsának neveznek, egyre elképesztőbb. Kiderült: a felelős magyar miniszterelnök folyosói pletykákból értesült miniszterei viselt dolgairól, fogalma sem volt a honvédelem állásáról, de majdnem ugyanez mondható el a pártfelügyeletet ellátókról. Általános tehát a felelőtlenség felelőssége."

Folytatja munkáját az Országgyűlés (1. rész)

1989. január 9., hétfő - Kedden délelőtt 10 órakor összeül az Országgyűlés, hogy folytassa a tavaly december 23-án felfüggesztett ülésszak munkáját.

A törvényhozó testület tanácskozásának napirendjén az alkotmány
módosításáról, az egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló
törvényjavaslat, valamint az Országgyűlés ügyrendjének módosítására
vonatkozó tervezet szerepel. A decemberi ülésszakra benyújtott
interpellációk és kérdések száma gyarapodott. A már korábban jelzett
témákon kívül előreláthatóan interpelláció hangzik el az adókivetés
és végrehajtás, valamint a vámkezelés; a hegyeshalmi közúti
határátkelőn kialakult forgalmi helyzet; a pedagógusok évközbeni
áthelyezése; az állami vállalatok érdekeltségeinek külföldiek
részére történő elidegenítése; a kisgazdaságok tápellátása és a
tápforgalmazás költségviselése tárgyában. A decemberi ülésszak
napirendjén szerepelt témákon kívül kérdést intéznek a képviselők az
igazságügyminiszterhez a feddhetetlenség követelménye, a Sztálin
emlékét megőrökítő 1953. évi I. törvény hatályon kívül helyezése; a
szociális és egészségügyi miniszterhez az új nyugdíjtörvény
előkészítése, valamint az ipari miniszterhez a Mino Cipőgyár
tiszakeszi gyáregysége további sorsa tárgyában.

    Az Alkotmány módosításáról, az egyesülési jogról, illetve a
gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatokat Kulcsár Kálmán
igazságügyminiszter terjeszti a Parlament elé. Az Alkotmány
módosításával foglalkozó törvénytervezet indoklása leszögezi: a
politikai intézményrendszer megfelelő ütemű reformjához az új
Alkomtány megalkotását megelőzően több olyan törvény, illetőleg
magas szintű jogszabály megalkotása, módosítása szükséges, amely
időközben is szükségessé teszi az Alkotmány módosítását. A javaslat
ennek megfelelően az Országgyűlés ügyrendjének korszerűsítése, az
egyesülési jogról és a gyülekezési jogról szóló törvényjavaslatok
előkészítése során felmerült és szükségessé vált módosításokat,
valamint az alkotmánybíróság létrehozásához, a népszavazás törvény
szintű szabályozásához, illetőleg a honvédelmi kötelezettségen
alapuló alternatív polgári szolgálat bevezetéséhez szükségees
módosításokat tartalmazza. A gyakorlatban felmerülő igényeknek
megfelelően a javaslat lehetőséget ad arra, hogy város és község is
létrehozhasson közös tanácsot. (folyt.köv.)


1989. január 9., hétfő 16:44


Vissza » A hírhez kapcsolódik »


Folytatja munkáját az Országgyűlés (2. rész)

Az egyesülési jogról szóló törvényjavaslat az Emberi Jogok
Egyetemes Nyilatkozatával, a Polgári és Politikai Jogok Nemzetközi
Egyezségokmányával, valamint a Magyar Népköztársaság Alkotmányával
összhangban határozza meg az egyesülési jog gyakorlására vonatkozó
részletes szabályokat, illetve azokat a törvényes garanciákat,
amelyek lehetővé teszik e szabadságjog zavartalan gyakorlását. Az
egyesülési törvénytervezet társadalmi vitája során felmerült az a
kérdés, hogy miért külön törvény állapítja majd meg a politikai párt
létrehozására, nyilvántartásba vételére, gazdálkodására és
felügyeletére vonatkozó szabályokat. Ennek magyarázatául még a
decemberi ülésszak előtt tartott sajtótájékoztatón elhangzott: a
politikai pártok működésének csak az új Alkotmány rendelkezései
szabnak korlátot. Ezért meg kell várni az új alaptörvény
megalkotását, s csak ezután dönthet az alkotmánybíróság arról, hogy
összhangban áll-e az alkotmánnyal egy politikai tömörülés programja,
tevékenysége vagy sem.

    A megújuló házszabályok élénk vitát váltottak ki az Országgyűlés
jogi, igazgatási és igazságügyi bizottságának ülésén, hiszen a
várhatóan napokon belül életbe lépő tervezet magának a parlamenti
munkának, a képviselők lehetőségeinek, kötelezettségeinek
meghatározója lesz. Az ügyrendmódosítást előkészítő parlamenti
bizottság 51 szakaszból álló, vaskos tervezetéhez a képviselők
módosítások tucatjait fűzték. Számos képviselő olyan indítványt
terjesztett elő, amely az Alkotmány, illetve más magas szintű
jogszabály újrafogalmazását is szükségessé tenné. Ezeket a
javaslatokat egyelőre félretették. Ilyen ideiglenesen elnapolt
felvetés volt az is például, hogy határozottan szögezzék le az
ügyrendben: a kormány tagjainak kiválasztása a miniszterelnök
szuverén joga, és az Országgyűlés e döntést csak tudomásul veszi.
(MTI)


1989. január 9., hétfő 16:46


Vissza » A hírhez kapcsolódik »

Partnereink
Dokumentumok
Lovas Zoltán:

Jöttem láttam győztek (12.24-90.01.31) - Jób

"Január 16-án este nyolckor JÓB pontosan érkezett a filmgyárhoz, a Pasaréti útra. Felmentünk a Fekete Doboz stúdiójába, és JÓB megnézte a filmet. Rendben találta, csak egy-két kisebb kifogása volt, amin ott helyben segítettünk... Elmondtam neki, hogy január 19-én lesz a nagy nap, s azt is hol, és hány órakor... Abban maradtunk, hogy JÓB aznap fél tízre - a sajtótájékoztató kezdete előtti biztonságos másfél órával -, a Graffiti közelében lévő, kipróbáltan "tiszta" lakásra megy. Én ott várom, s megjelenik ügyvédje is, Lévai Anikó, vagy Dornbach Alajos. Ketten vállalták ugyanis az őrnagy védelmét."
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA

Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
Az oldalon olvasható MTI hírek a Magyar Távirati Iroda korabeli, napi 250-300 hírből álló teljes napi kiadásaiból származnak. A fotóválogatás alapja az MTI napi 1000 darabból álló negatív állománya. A szerzői jogról szóló 1999. évi LXXVI. törvény 1 § (2) p) pontja és 84/A §-a alapján törvényi védelem alá tartoznak. Tilos azokat akár eredeti, akár átírt formában bármilyen médiumban közölni, sugározni vagy továbbadni, részben vagy egészben számítógépen tárolni - a személyes és nem kereskedelmi felhasználás eseteinek kivételével. (Az adatbázis-azonosítót az MTI belső szerkesztőségi rendszere tartalmazza.)

Az MTI előzetes engedélye nélkül tilos az MTI honlapjaira mutató, valamint az oldalak belső tartalmához vezető link elhelyezése.
mti.hu Impresszum
Duna Médiaszolgáltató Nonprofit Zrt. © Minden jog fentartva.
WEB10BUD