![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
OS:
Egyházi és felekezeti vezetők tanácskozó testületének nyilatkozata
"A tanácskozás résztvevői megdöbbenéssel tapasztalják, hogy
különböző politikai csoportosulások ,,ökumenikus
istentiszteleteket,, rendeznek. Hangsúlyozzák, hogy istentiszteletek
szervezése az egyházak és vallásfelekezetek erre feljogosított
képviselőinek feladata és felelőssége - figyelembe véve az
ökumenikus istentiszteletek hagyományosan kialakult rendjét.
Felhívják a lelkészeket, hogy politikai csoportok által
kezdeményezett ,,istentiszteleteken,, ne vegyenek részt, mivel az
ilyen alkalmak - a tapasztalat szerint - politikai visszaélésekre
adnak lehetőséget."
SZER, Magyar híradó:
A Czinege-ügy
"A
parlamenti vizsgálóbizottság már számos embert hallgatott meg: a
könyvet író Bokor Imrét, Biszku Bélát és Korom Mihályt, Lázár
Györgyöt és Borbándi Jánost.
Már eddig is sok mindenre derült fény, és mégis az, amit sokan a
jéghegy csúcsának neveznek, egyre elképesztőbb. Kiderült: a felelős
magyar miniszterelnök folyosói pletykákból értesült miniszterei
viselt dolgairól, fogalma sem volt a honvédelem állásáról, de
majdnem ugyanez mondható el a pártfelügyeletet ellátókról. Általános
tehát a felelőtlenség felelőssége."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
A TIB tanácskozása Budapesten
|
![](../img/spacer.gif)
----------------------------- München, 1989. szeptember 11. (SZER, Késő esti mai nap) - Gadó György ma jelen volt a Történelmi Igazságtétel Bizottság kora esti ülésén. Az ő beszámolója következik: - A Budai Vigadó nagytermében ma délután tartotta közgyűlését a Történelmi Igazságtétel Bizottság. A tavaly májusban minden engedély nélkül megalakult szervezet eredetileg csak az 1956-os forradalom részeseinek, harcosainak és elítéltjeinek különféle csoportjait egyesítette, később csatlakoztak hozzá az utóbbi 40 év történelmi torzításainak, koholt pereinek más áldozatai is. Fő céljának tűzte ki, hogy elérje a forradalom politikai elismertetését, résztvevőinek rehabilitációját és azt, hogy halottai megkapják a méltó végtisztességet. Ezen túlmenően célja az 1945 utáni időszak történelmi tényének valósághoz hű feltárása, tanulmányozása. Vásárhelyi Miklós - mint elnök - áttekintette a kislétszámú, de igen jelentős tevékenységet végző szervezet eddigi működését. Rámutatott: a TIB egészében véve teljesítette a maga megszabta feladatokat. Működése eddigi csúcspontját a forradalom mártírjainak újratemetése jelentette. A június 16-ika körüli napokban az egész világ figyelme hazánkra irányult - és ebben nem kis része volt a TIB munkájának. Utalt Vásárhelyi Miklós arra is, hogy ez a munka bizonyos feszültségekkel is együtt járt, és bírálatok is érték a szervezetet. Kritikára adott okot különben az is, hogy a TIB az utóbbi három hónapban nem ült össze. (folyt.)
1989. szeptember 11., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- A TIB tanácskozása Budapesten - 1. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
A mostani közgyűlésen felszólalók további bírálattal álltak elő. Sajnálatosnak mondták, hogy nem a TIB volt az, amely kezdeményezte október 23-ika idei évfordulójának megünneplését. Ennek kapcsán szóba került természetesen a különféle pártokból és szervezetekből létrejött társadalmi bizottság - az Október 23-ika Bizottság -, amelynek szervezői sajnálatosképpen anélkül adták ki néhány nappal ezelőtt megjelent felhívásukat, hogy bevonták volna olyan fontos ellenzéki szervezetek képviselőit, mint a Szabad Demokraták Szövetsége, a Fidesz, a Szociáldemokrata Párt, vagy éppen a TIB. A közgyűlés egyetértett elnökével abban, hogy október 23-ikát egyetlen párt vagy pártcsoportosulás sem sajátíthatja ki. A megemlékezésbe minden társadalmi erőt be kell vonni, mely az egypárt-diktatúra rendszerével szemben áll. A TIB ebben az értelemben felhívással fordul a társadalomhoz, illetve a már létrejött Október 23-ika Bizottsághoz. Az elmúlt év általános áttekintése után Litván György történész a TIB történelmi szekciójának tevékenységéről adott képet. Elmondta, hogy a szekció munkatársai sok visszaemlékezést, eleven tanulságtételt gyűjtöttek össze a forradalom résztvevőitől és más kortársaktól, főleg vidéken. Előkészületben vannak fontos dokumentumok és forráskiadványok. A sajtószabadság kibontakozásával és a politikai helyzet kedvező megváltozásával a TIB feladatai is megváltoztak. Nagyobb súlyt kell kapniok az alapos tudományos kutatásoknak és publikációknak, mivel immár nem egyszerűen a forradalomra szórt rágalmak visszautasítása a feladat. Ennek a munkának a keretét az az intézet adhatja majd, amely talán éppen az 1956-os évszámot viseli neve gyanánt. Ennek ugyan önálló épülete és saját költségvetésből fizetett munkatársai nem lesznek -, inkább a különböző más tudományos intézményekben dolgozók ilyen irányú munkásságát fogja majd össze. (folyt.)
1989. szeptember 11., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
![](../img/1989_icon.gif) |
![](../img/spacer.gif)
- A TIB tanácskozása Budapesten - 2. folyt.
|
![](../img/spacer.gif)
A közgyűlés harmadik napirendi pontjaként Óvári Rudolf ismertette a Rákoskeresztúri temető 301-es parcellájában felállítandó emlékmű nyilvános pályázata körüli helyzetet. Nem csak a pályázó művészek várják el, hogy reflektáljanak annak a közel félévszázados történelmi vargabetűnek az élményére, amelyet hazánk volt kénytelen megtenni, amíg most visszatalált a demokrácia útjára. A pályázatra, amelynek október 16-ika a határideje, eddig 110 magyar és külföldi művész jelentkezett. A pályamunkából október 23-tól november 4-ig nyilvános kiállítást rendeznek, aminek zárultával eredményt hirdet a 10 kiváló személyiségből álló zsűri - élén Mészöly Miklós íróval. A közgyűlés Born Alajos ügyvéd tájékoztatójával ért véget, aki arról szólt: milyen lehetőségek nyíltak meg legújabban a koholt váddal elítélteket sújtó ítéletek felülvizsgálatában, a periratok megtekintésére, az érintettek nyugdíj-ügyének elintézésére, a kivégzettek exhumálására és sírjaik megjelölésére, rendbehozatalára. A TIB ezekről az ügyekről rövid tájékoztató nyilatkozatot tesz közzé, amit más adásunkban ismertetünk majd. +++
1989. szeptember 11., hétfő
|
![](../img/spacer.gif)
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
Lovas Zoltán:
Jöttem láttam győztek (12.24-90.01.31) - Jób
"Január 16-án este nyolckor JÓB pontosan érkezett a filmgyárhoz, a Pasaréti útra. Felmentünk a Fekete Doboz stúdiójába, és JÓB megnézte a filmet. Rendben találta, csak egy-két kisebb kifogása volt, amin ott helyben segítettünk... Elmondtam neki, hogy január 19-én lesz a nagy nap, s azt is hol, és hány órakor... Abban maradtunk, hogy JÓB aznap fél tízre - a sajtótájékoztató kezdete előtti biztonságos másfél órával -, a Graffiti közelében lévő, kipróbáltan "tiszta" lakásra megy. Én ott várom, s megjelenik ügyvédje is, Lévai Anikó, vagy Dornbach Alajos. Ketten vállalták ugyanis az őrnagy védelmét."
|
|
![](../img/spacer.gif) |
![](../img/spacer.gif) |
890616 – EGY NAP ANATÓMIÁJA
Az 1956-os Intézet új internetes tartalomszolgáltatása Nagy Imre és társai újratemetésének napjáról. Szerkesztette: Rainer M. János és Topits Judit.
|
|
![](../img/spacer.gif) |
|