|
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nyílt levele az Országgyűlés megbízott elnökének
"Király Zoltán független ellenzéki képviselő és Raffay Ernő, a
Magyar Demokrata Fórum képviselője nemrégiben nagy visszhangot
kiváltó indítványt hozott nyilvánosságra, melyben azt javasolják,
hogy még ez a parlament rendelkezzék januári ülésén a köztársasági
elnök népszavazás útján történő megválasztásáról.
Mivel a januári ülésszak közeledik, a Magyar Demokrata Fórum
Elnöksége állást foglalt ebben a kérdésben.
Megállapítottuk, hogy az intítvány Király Zoltán és Raffay Ernő
magánvéleménye, amelyet az előterjesztők sem az MDF Elnökségével nem
egyeztettek, sem pedig az MDF más parlamenti képviselőivel."
SZER, Világhíradó:
Jugoszlávia - új pártok
"Miközben
kitapinthatóan csökken a jugoszláv kommunista párt tekintélye,
egyre-másra alakulnak új pártok a sok nemzetiségű államszövetségben.
Végvári Viola szerint már 30-ra, 40-re tehető a számuk.
- Szerbiában is megindult az új politikai vérkeringés, sőt Crna
Gorában és Macedóniában is, amelyeket a szerb kommunisták most
hatalmon levő garnitúrája egyébként mindig is a saját
vadászterületének tekintett.
E pezsgés beindítását kívülről a közvetlen szomszédban,
Romániában lejátszódott vérviharos események serkentették, belülről
pedig Ante Markovic január elsejével bevezetett gyökeres és máris
eredményeket hozó gazdasági reformja."
|
|
|
|
|
|
|
Kapcsolataink szomszédainkkal
|
-----------------------------
München, 1990. január 15. (SZER, Magyar híradó) - Úgy tűnik, mintha a csehszlovák és román változások következtében javultak volna a viszonyok Magyarországgal is. Hagyományosan két nehéz szomszédunkkal könnyebb a helyzet. Hamburger Mihály nézett utána, hogy helytáll-e a tétel.
- Csak rövid ideje, hogy győzött Csehszlovákiában és Romániában a forradalom, a demokratikus kibontakozás még alig indult meg, de máris érzékelhető. új alapokon kell rendeznie Magyarországnak ezekkel az országokkal felmerülő - olykor vitás - kérdéseket.
Korábban az úgynevezett szocialista barátság és testvériség leple alatt is voltak konfliktusok. Gondoljunk csak a kisebbségi kérdésre, a turizmus korlátozására, a kötelező beváltásokra, a benzinjegyekre, vagy az árfolyamok megállapítására, de ezekről illett hallgatni. Aztán amikor Magyarországon megindult a demokratizálódás, úgy nézett ki, hogy éppen ettől a két szomszédos államtól szigetelődött el leginkább. A kisebbségi kérdés mellett Romániával szinte minden inkább konfliktusforrás volt egészen odáig, hogy a román vezetés még a sportolók magyarországi látogatását sem engedélyezte.
Magyarország és Csehszlovákia viszonyát is sok minden megmérgezte. A leginkább a gigantomán nangyberuházás, a Bős-Nagymaros vízlépcső és a magyar kisebbség ügye.
Most szinte hónapok, hetek alatt sok minden történt, ami arra utal, hogy javultak a tárgyalási feltételek Romániával Horn Gyula bukaresti lágoatása, a két ország hadserege közötti együttműködés óta. A február 3-ikán megrendezésre kerülő magyar-román kulturális gálaest a sportcsarnokban, melynek Tőkés László lesz a díszvendége, a női tőrvívók részvétele a magyarországi sportversenyeken, mind-mind az újfajta kapcsolat jelei. (folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Kapcsolataink szomszédainkkal - 1. folyt.
|
Ugyanezt lehet elmondani a csehszlovák-magyar kapcsolatokról is. A cseh külügyminiszter és Horn Gyula budapesti tárgyalásain számos kérdésben állapodtak meg. Ünnepélyesen kicserélték a jogsegélyről, a polgári jogi, családjogi és büntetőjogi ügyekre vonatkozó kapcsolatokat szabályozó szerződések ratifikációs okmányait, megállapodtak Václav Havel magyarországi látogatásáról, megvitatták a turizmust gátló forint-korona árfolyam és a benzinjegyek kérdését, foglalkoztak a bős-nagymarosi vízlépcsőrendszer kérdésével.
A magyar fél biztató jelnek tartja, hogy leállították a Duna-elterelési munkálatokat és újfajta módon közelítik meg az egész kérdést.
Szóba került a kisebbségi kérdés, és a két fél megállapodott abban is, hogy kölcsönösen segítik egymást a kisebbségek kérdésében. Megállapodtak továbbá abban is, hogy kölcsönösen kicserélik egymás között a másik ország történelmére vonatkozó dokumentumokat. Magyarország megkapja az 1956-ra vonatkozó csehszlovák, Magyarország viszont átadja az 1968-as megszállásra vonatkozó magyar anyagokat.
Ezek a tárgyalások azt mutatják: demokratikus országok között nyíltan lehet beszélni a vitás kérdésekről, s lehetőség van ezek valamiféle békés, tárgyalásos úton történő rendezésére. Nem azt jelenti ez, hogy a jövőben ne lennének vitás kérdések, nem jönnek létre konfliktushelyzetek, de a megoldás módja alapvetően más.
Magyarország számára hosszú idő óta először nyílik meg annak a lehetősége, hogy elmúljanak a kisantant-félelmek, hogy újtipusú kapcsolatot építsen ki szomszédaival akár kétoldalúan, akár egy igazi regionális együttműködés keretében. Ez utóbbit célozta Horn Gyula javaslata csehszlovák kollégájának, hogy az ország aktívan kapcsolódjon be a tervezett jugoszláv-olasz-magyar regionális együttműködésbe. +++
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|