 |
|
|
|
|
|
|
|
OS:
Az MDF nyílt levele az Országgyűlés megbízott elnökének
"Király Zoltán független ellenzéki képviselő és Raffay Ernő, a
Magyar Demokrata Fórum képviselője nemrégiben nagy visszhangot
kiváltó indítványt hozott nyilvánosságra, melyben azt javasolják,
hogy még ez a parlament rendelkezzék januári ülésén a köztársasági
elnök népszavazás útján történő megválasztásáról.
Mivel a januári ülésszak közeledik, a Magyar Demokrata Fórum
Elnöksége állást foglalt ebben a kérdésben.
Megállapítottuk, hogy az intítvány Király Zoltán és Raffay Ernő
magánvéleménye, amelyet az előterjesztők sem az MDF Elnökségével nem
egyeztettek, sem pedig az MDF más parlamenti képviselőivel."
SZER, Világhíradó:
Jugoszlávia - új pártok
"Miközben
kitapinthatóan csökken a jugoszláv kommunista párt tekintélye,
egyre-másra alakulnak új pártok a sok nemzetiségű államszövetségben.
Végvári Viola szerint már 30-ra, 40-re tehető a számuk.
- Szerbiában is megindult az új politikai vérkeringés, sőt Crna
Gorában és Macedóniában is, amelyeket a szerb kommunisták most
hatalmon levő garnitúrája egyébként mindig is a saját
vadászterületének tekintett.
E pezsgés beindítását kívülről a közvetlen szomszédban,
Romániában lejátszódott vérviharos események serkentették, belülről
pedig Ante Markovic január elsejével bevezetett gyökeres és máris
eredményeket hozó gazdasági reformja."
|
|
|
|
|
|
 |
Interjú Horváth Andorral
|
------------------------
Bukarest, 1990. január 15. (Bukaresti rádió) - A következőkben
interjút hallanak Horváth Andorral, a Romániai Magyar Demokratikus
Szövetség Ideiglenes Intéző Bizottságának szóvivőjével. Kérdez Mag
Péter:
- Mi történt Marosvásárhelyen tegnapelőtt, s tegnap?
- Marosvásárhelyt rendeztük meg a Romániai Magyar Demokrata
Szövetség első országos küldött-tanácskozását. Ezúttal Erdély
valamennyi megyéjéből érkeztek küldöttek, akik megvitatták és
elfogadták a Szövetség szándéknyilatkozatát, amely részletesen szól
a Szövetség céljairól, gazdasági, művelődési, oktatási kérdésekben.
(folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Interjú Horváth Andorral - 1. folyt.
|
Hosszú, közel hétórás tanácskozás volt ez, amelyen a megyei
küldöttek ismertették a megyéjükben folyó szervezési munkát,
hozzászóltak a szándéknyilatkozatban magunk elé tűzött célok,
programpontok kérdéséhez.
Pálfalvi Attila oktatásügyi miniszterhelyettes az oktatási
kérdésekhez hozzászólva fontos bejelentéseket, fontos tájékoztató
információkat közölt a tanácskozással, többek között azt is, hogy
ősztől már újra indul Kolozsvárott a Bolyai Egyetem. Tőkés László
református lelkész is megjelent, aki mostmár a menyői példát úgy
említette, mint a Szövetség és az egyházak jó kapcsolatának
követendő példáját.
Gazdag, termékeny vita folyt ezen a szombati tanácskozáson és
mindenekelőtt azt tartom fontosnak kiemelni, hogy a magyar kisebbség
egységét bizonyította ez a megbeszélés, azt, hogy a magunk elé
tűzött célok körül valóban van konszenzus még akkor is, hogyha
kisebb vagy nagyobb kérdésekben vita folyik, vita folyhat ezután is,
hiszen demokratikus szervezetnek valljuk magunkat, de mindezek
fölött mindenki azt tartja szem előtt, amit a Szövetség legfőbb
feladatának tart, a romániai magyar kisebbség érdekképviseletét.
- Hány megye képviseltette magát, tehát az RMDSZ hány megyei
szervezete képviseltette magát, esetleg hány küldött volt jelen a
küldött-tanácskozáson? (folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Horváth Andorral - 2. folyt.
|
- Pontos adatokat nem tudok mondani. Úgy jegyeztem meg, hogy 17
megyéből vannak küldöttek. Mi azt kértük, hogy megyénként egy-két
küldött jelenjék meg, de az érdeklődés olyan nagy volt, és minthogy
első ilyen országos tanácskozásról van szó, nem tartottuk volna
helyesnek, hogyha a küldöttek abban a létszámban nem lehetnek jelen,
ahogyan oda eljöttek, tehát azt mondhatnám, hogy nagyjából olyan
100-120 ember ült a teremben, viszont megkértük őket, hogy
megyénként csak egy-egy felszólaló legyen, épp azért, hogy a sok
kérdésről a hosszú, tehát terjedelmes ülés után is, de mégis ne
végeérhetetlenül tudjunk tanácskozni.
- A 17 megye között volt-e csángó képviselő?
- Volt egy csángó képviselő, megható jelenet volt hallgatni,
ahogyan elmondta, kéri a Szövetséget, hogy ne feledkezzék meg a
csángó-magyarokról, vegye be a nevük a velük való foglalkozás
kérdését külön is a Szövetség szándéknyilatkozatába, hiszen ők
ugyancsak részei a romániai magyar kisebbségnek.
- A szándéknyilatkozat remélhetőleg már végleges szövegével
mikor ismerkedhetnek meg? (folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Interjú Horváth Andorral - 3. folyt.
|
- A szándéknyilatkozat most már végleges, holnap adom le a
Romániai Magyar Szó szerkesztőségében, tehát feltehető, hogy a
szerdai lapszámban jelenik meg.
- Én nem akarom a szándéknyilatkozatot itt felmondatni most
Horváth Andorral, az Ideiglenes Intéző Bizottság szóvivőjével, de
két kérdésem azért csak lenne előzetesen, megelőlegezve a
szándéknyilatkozat teljes terjedelmű ismertetését.
A lelkiismereti, vallásszabadsággal kapcsolatos pontja van-e, s
ha igen ehhez kapcsolódik rögtön egy alkérdés: papok voltak-e a
tanácskozáson, a küldött-tanácskozáson vagy egyházi képviselők?
- A másodikkal kezdeném, voltak egyházi képviselők, említettem
már Tőkés Lászlót, Vásárhelyről is, máshonnan is voltak egyházi
személyek.
- Például a Római Katolikus Egyház, az Erdélyi Római Katolikus
Egyház képviseltette-e magát?
- Volt jelen katolikus lelkész.
- Köszönöm, tehát a lelkiismereti szabadsággal kapcsolatos,
vallásszabadsággal kapcsolatos kitétele van-e a
szándéknyilatkozatnak?
- Nincs külön kitétele, lehet, hogy ezt máris úgy tekinthetjük,
mint ami egy mulasztásunk, nem az egyetlen, hiszen a
szándéknyilatkozat - ott is kiderült - nehezen tudja az általános és
a részletkérdéseket úgy egyeztetni, hogy semmi ki ne maradjon
belőle. Természetesen feltételezem, sőt bizonyosra veszem, hogy a
szándéknyilatkozat egészének szellemében ez a gondolat azért jelen
van, még akkor is, ha tételesen így nem fogalmazódik meg, a
művészetről, az irodalomról szólva ezt például hangsúlyozzuk, tehát
a művészet, az irodalom szabadságát, hasonlóképpen hangsúlyozzuk,
mostmár ezt szintén tételesen, az egyházakkal való együttműködés
szándékát. (folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Interjú Horváth Andorral - 4. folyt.
|
Megjegyezném itt, hogy tudomásunk van arról, hogy a
gyulafehérvári püspökség helyesli azt, hogyha a katolikus papság
vállalja a Szövetséggel való együttműködést.
- Én örvendek ennek a hírnek és bejelentésnek, és hogyha szabad
Horváth Andorral itt a mikrofon előtt ülve megfogalmazni ismételten
azt, amit telefonon és az emberekkel beszélgetve ismételten hallok
újságíróként és magánemberként is, több helyütt nem sérelmezték,
hiányolták az ilyenszerű kitételt az eredeti kiáltványban is, és
hogyha a szándéknyilatkozat esetleg csak beleértődve hozza fel ezt a
kérdést, gondolom, hogy esetleg meggondolás tárgyát képezheti egy
ilyen kitételnek a bevezetése.
A második kérdésem tulajdonképpen pedig a gazdasági ügyekre
vonatkozik, tudniillik a kiáltványban, az RMDSZ kiáltványában az
önrendelkezés kérdései igen hangsúlyosan vannak megfogalmazva. A
nemzeti kisebbség, a romániai magyar nemzeti kisebbség ebben az
esetben önrendelkezési jogának megvalósítása, kivívása, kiépítése és
kibontakoztatása.
- Ennek szerintem nagyon fontos tartópillére kell, hogy legyen a
nemzetiségi lét gazdasági vonatkozásainak a felkarolása, vagy
figyelembevétele.
- Ezzel kapcsolatban legalább egy mondatnyit, a
szándéknyilatkozat mit tartalmaz? (folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
A hírhez kapcsolódik »
|
|
- Interjú Horváth Andorral - 5. folyt.
|
- Nem volt könnyű dolog a szándéknyilatkozat gazdasági
fejezetének kidolgozása, méghozzá két okból. Az egyik az, hogy
eltérően a mi sajátos kisebbségpolitikai irányelveinkre, itt
mindenképpen az egész ország kérdéseként kell a gazdaság kérdéseihoz
viszonyulnunk. Másodsorban pedig a magunk, hát sietős, még nem
eléggé jól szervezett munkája az oka annak, hogy alig van közvetlen
kapcsolatunk gazdasági szakemberekkel.
Ez szintén nem mentség, csak a körülményét akarom ezzel jelezni
annak, hogy hogyan készült a szándéknyilatkozat. Persze voltak
szakemberektől származó javaslataink, ezeket figyelembe is vettük a
szándéknyilatkozat kidolgozásakor.
Ezekből is következik, hogy a szándéknyilatkozatban bizonyos
általános elveket szögezünk le elsősorban, tehát többek közt azt,
hogy támogatjuk a tervgazdálkodás eddigi hibás rendszerének
feladását és mindazt, ami ebből következik, beleértve a vállalati
autonómiát és a vállalatok önszervező, önirányító munkaközösségeinek
a nagyobb szerepét.
Kérdéséhez pontosabban azt jegyezném meg, hogy szerepel a
nyilatkozatban egy ilyen kitétel, hogy támogatjuk a
magánkezdeményezést.
- Fontos, nagyon fontos.
- Tehát arra gondolunk, hogy természetesen a kidolgozandó
gazdasági tervek keretében, amelyekhez magunk is hozzá kívánunk
járulni, feltétlenül helyet kell, hogy találjon ebben az
újjászerveződő gazdaságban a különböző szintű magánkezdeményezés is;
szolgáltatásokban, kisiparban és hát mindazon szférákban, ahol az
ország politikai vezetése, a közélet, amelyben szintén hallatni
kívánjuk a magunk szavát, ilyen irányú döntéseket hoz. (folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Interjú Horváth Andorral - 6. folyt.
|
- Nagyon szépen köszönöm a tájékoztatást, csak azért mondom el,
mert bár nem akarok én vitát nyitni egy olyan szándéknyilatkozat
fölött, amelynek a végleges szövegét még nem ismerem jómagam sem,
mert titokban, amikor a gazdasági kérdéssel kapcsolatosan föltettem
a kérdést, egy sajátos nemzetiségi gazdasági kérdés foglalkoztatott.
Én ugyan nem vagyok székely, de 40 éve járom a Székelyföldet, és
sajnos szem- és fültanúja voltam a székely faluközösségi
közbirtokossági birtokok szétverésének, az úgynevezett
közbirtokossági intézményrendszer szétverésének, amely a nemzetiség,
illetve a nemzeti kisebbség politikai jogi önállóságának nagyon
fontos, lehet hogy nem látványos, de nagyon fontos hordozópillére
volt éppen a Székelyföldön.
- Szerepel a nyilatkozatban egy külön pont, amely arra
vonatkozik, hogy indítványozzuk az ezt előidéző 48-as intézkedésnek
a felülvizsgálását és a közbirtokossági földek, legelők, javak
kérdésének a megoldását.
- Azt szeretném még hozzátenni, hogy ez a szándéknyilatkozat egy
köztes dokumentum, a mi első kiáltványunk és a kongresszus elé
terjesztendő program között. Azt várjuk, hogy a közvélemény figyelme
erre a dokumentumra irányuljon, lapjainkban vita kezdődjék
körülötte, tehát mi nem olyan dokumentumnak tekintjük, amely mostmár
szentírásként kell, hogy vezessen a munkánkban, hanem amely éppen a
demokratikus közvélemény beleszólása, javaslatai, kiegészítései
által válik majd a kidolgozandó program előkészítőjévé. (folyt.)
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
|
|
- Interjú Horváth Andorral - 7. folyt.
|
- Sok szó esett és az adatok arra vallanak, hogy nagyon jól
halad a tagtoborzás.
- Mikorra tervezik a kongresszust a Romániai Magyar Demokrata
Szövetség kongresszusának összehívását?
- Egyelőre csak arról döntöttünk, hogy Sepsiszentgyörgyön ül
majd össze legközelebb a kiegészített Ideiglenes Intéző Bizottság,
ott fogjuk majd elhatározni a kongresszus időpontját, felthetően
márciusban kerül rá sor. +++
1990. január 15., hétfő
|
Vissza »
|
|
|
|
|
|